Wikipédia

„Fellegvár (Mátészalka)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Kossuthzs. (vitalap | szerkesztései)
23 427 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Syp (vitalap | szerkesztései)
járőrök
89 988 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
==Története==
 
'''Fellegvár''' a középkori Szalka (Mátészalka) uradalmi központja volt a [[XIV. század]] utolsó harmadától. Területén ma a Budai Nagy Antal, Fellegvár, Kraszna és Munkácsy Mihály utca, valamint a Fellegvár köz és Munkácsy köz található.
Fellegvár köz és Munkácsy köz található.
 
A mezővárost birtokló Csaholyiak a XIV. század végén alakították ki itt uradalmuk központját.
Nemesi kúriájuk, melyet [[1504GG1504]]-ben említenek először, a mai Budai Nagy Antal utca végén lévő dombon állt, a zsidótemető helyén.
 
Az épületet a Csaholyiak örökébe lépő brebiri Melith György [[1556]]-[[1558]] között megerősített kastéllyá fejlesztette, majd [[Izabella királynő]] és fia, [[János Zsigmond]] [[1559]]-ben [[Erdély]] egyik [[végvár]]ává tette.
 
Az egykori [[erődítmény]] főépülete egy 40x8040×80 méteres területen feküdt, nyugatra néző bejárata felett állhatott a többszintes lakótorony, melyet a környéken ''Fellegvár''-nak neveztek.
 
Fellegvárról fennmaradt szájhagyomány szerint [[Rákóczi]] egyik embere lakott ott, és a Fellegvárt alagút kötötte össze az Ecsedi várral.
Mások pedig a felhő, tájnyelvi felleg szóhoz kapcsolják. E szerint, ha felleg volt, itt rögtön esett az eső. (W.Vityi Z.: A szalkai fellegvár története)
Ami az [[Ecsedi vár]]ral összekötött alagutat illeti, valami alapja lehet, ha nem is vezetett Ecsedig. A fellegvárból kivezető menekülő út lehetett itt, mivel Szalka Ecsed irányába futó utcájában, a Dózsa György u.-on többször találtak a kertekben használaton kívüli beszakadó ismeretlen célú régi alagút, vagy pincerészeket. Lehettek ezek esetleg a fellegvárból kivezető menekülőutak megmaradt, elfeledett darabjai is.
 
Mátészalka helynevei között található még a '''Kő-kert''' , Kő-kert dűlő elnevezés is, mely szintén a Fellegvárral hozható összefüggésbe. Kőkert dűlő kaszáló és szántó volt, a Budai Nagy Antal utca egyik szakasza épült rá. Pesti Frigyesnél erről ez olvasható: "...hagyomány„…hagyomány szerént Zalkodi Máténak ősi lakóhelye ezen hellyen vólt, - ma pedig már a város alatt lévő szántóföld azonban igen szép felemelkedett helly."” Egy másik forrásban ez áll: "A„A Kőkert-dűlőn a hagyomány szerint Zalka Máté vára volt."” Mindkét forrás Szirmaira vezethető vissza, ő említi a nemlétező Zalka grófot és Máté nevű fiát.
 
W.Vityi Z. kutatásai szerint ezen a helyen állt hajdan a Fellegvár, ennek erődrendszerét János Zsigmond megerősíttette. Más adatközlők szerint szántáskor épülettörmelékeket, tégladarabokat találtak itt.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Fellegvár_(Mátészalka)”