„Első pun háború” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dencey (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Dencey (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
24. sor:
Az '''első pun háború''' a [[Szicília]] birtoklásáért folyt a [[Római Birodalom]] és [[Karthágó]] között, amelynek nagy része a [[Kr. e. 3. század]] 70-es éveiben [[Karthágó]] fennhatósága alá került. Római szemszögből nézve volt ez az ''első'' a [[pun háborúk]] sorában.
 
A [[Messina|Messzana]] városát [[Kr. e. 264]]-ben elfoglaló mamertinus zsoldosok az őket fenyegető [[Siracusa|Szürakuszai]] ellenében mind [[Római Köztársaság|Rómához]], mind [[Karthágó]]hoz fordultak segítségért. A térség két nagyhatalma között ezzel vette kezdetét a Szicília birtokáért vívott háború.
 
A partra szálló római csapatok (két [[Római légió|légió]]) vereséget mértek az ekkor már szövetséges punokra és szürakuszaiakra, mire [[Kr. e. 263]]-ban [[II. Hierón]] [[szürakuszai]] [[türannosz]] békét kötött [[Róma|Rómával]]. [[Akragasz]] (Agrigentum) bevétele ([[Kr. e. 261]]) ugyanakkor néhány várost arra ösztönzött, hogy [[Karthágó]] mellé álljon. Mivel [[Róma]] számára nyilvánvaló volt, hogy a háború megnyeréséhez a tengeren is diadalmaskodnia kell, gyors ütemben kiépítette flottáját – közben a karthágói hajóhad az [[itália]]i tengerpartot pusztította. Az új hajóhad [[Kr. e. 260]]-ban [[Marcus Caius Duilius]] vezetésével [[mylae-i csata|mylae-i csatában]] aratta első jelentős sikerét (a [[lipari-szigeteki csata]] még római vereséget hozott). [[Kr. e. 259]]-ben római kézre kerül [[Korzika]], majd a következő évben [[Szardínia (Olaszország)|Szardínia]], ahol a gyáva karthágói parancsnokot saját katonái feszítették meg. [[Szicília|Szicíliában]] ugyanekkor [[Henna (város)|Henna]] és [[Kammarina]] elvesztésével a pun erők a sziget nyugati csücskébe szorultak vissza. Róma ekkor expedíciós haderőt szerelt fel, hogy Afrikában mérjen csapást ellenfelére. A hajóhadnak [[Kr. e. 256]]-ban az [[eknomosz-foki csata|eknomosz-foki csatában]] kivívott győzelme lehetővé tette a [[Marcius Atilius Regulus]] consul vezette csapatok partraszállását. Regulus [[Tunisz]] bevételével [[Karthágó]] közvetlen közelébe jutott, ám a [[Bagradasz]] folyónál vívott ütközetben ([[Tuniszi csata]], [[Kr. e. 255]]) döntő vereséget szenvedett. A kevés számú túlélőt hazaszállító flotta a [[Hermion-foki csata|Hermion-foki csatában]] előzetesen ugyan egy kisebb sikert tudott kivívni, de azután [[Szicília]] partjainál teljesen elpusztult egy viharban. A küzdelem ezután Szicíliára összpontosult.