„Oldat” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A lektor még mindig szükséges |
a korlátozott és korlátlan oldódásról |
||
26. sor:
* '''telített oldat''': ha az oldott komponens koncentrációja megegyezik az adott körülményekhez (oldószer, hőmérséklet, nyomás) tartozó [[oldhatóság]]ával (a feleslegben hozzáadott anyag oldatlanul visszamarad);{{jegyzet*|Az [[IUPAC jelölésrendszer]] a telített oldat összetételét az anyagmennyiség-koncentráció értékével határozza meg}}
* '''túltelített az oldat''', ha az oldott komponens koncentrációja nagyobb, mint az adott körülményekhez (oldószer, hőmérséklet, nyomás) tartozó [[oldhatóság]]a. Ilyen rendszer akkor jön létre, ha adott hőmérsékleten egy telített oldat elkezd hűlni és benne a [[kristálygóc-képződés]] különféle gátlások miatt nem indul meg.
A korlátlan oldódás fogalma kifejezi azt, hogy valamely oldott anyag valamely meghatározott oldószerben tetszőleges mértékben oldható. Folyadéknak folyadékban való oldódásra példa az alkohol–víz elegy. Bármelyiket tekintjük oldott anyagnak, annak a részaránya nullától az egyig bármekkora értéket felvehet. Az ammónia a vízben ''atmoszférikus nyomáson'' nem oldódik korlátlanul, ám kb. 3 bar nyomáson az oldódás korlátlanná válik.
== Az oldódás energiaváltozása ==
| |||