„Devotio moderna” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
||
7. sor:
== Története ==
A ''devotio moderna'' [[14. század]] végén Nyugat-Európában jelent meg mint önálló jámborsági irányzat. A korábbi vallási reformoktól eltérően a ''devotio moderna'' nem egy [[szerzetesrend]]ben alakult ki, hanem - férfi és női - laikus mozgalomként jött létre. Kezdeményezőjének [[Geert Groote]] tekinthető, aki egy javadalomhalmozó kanonok volt, de [[1370]] körül egy [[Karthauzi rend|karthauzi szerzetes]] hatására megtért, és elvonult a [[monnikhuizen]]i kolostorba. Groote misztikus olvasmányaiból arra a következtetésre jutott, hogy az Istennel való egyesülés útja a felebaráti szeretet gyakorlása a világban, és nem a világtól való elfordulás. Ezen tapasztalata alapján bűnbánati prédikációkat tartott, és [[1374]]-ben egy fogadalom nélküli, azaz nem szerzetesi női közösséget alapított [[Deventer]]ben ([[Közös Élet Nővérei]]), amelynek ideálja egy mindenki számára megvalósítható közös élet (Ghemeyn Leven) lett. Groote hatására [[Florentius Radewijn]], egy [[Hollandok|holland]] [[diakónus]], [[1380]] után megalapította a mozgalom férfi közösségeit ([[Közös Élet Testvérei]], [[hieronimiták]]), valamint Groote végakaratának megfelelően [[1387]]-ben az [[Szent Ágoston regulája|ágostonos regulát]] követő [[windesheimi kanonokrend]]et. Ezek után hamarosan további 90 házalapítás történt többnyire Németalföldön és Németországban. Különösen híres volt a [[Jan Standonck]] által [[Párizs]]ban alapított [[Montaigu kollégium]], ahol olyan egyéniségek tanultak, mint [[Rotterdami Erasmus|Erasmus]], [[Kálvin János|Kálvin]] és [[Loyolai Szent Ignác]], vagy a [[magdeburg]]i iskolájuk, ahol [[Luther Márton]] tanult. A mozgalom lelkiségének magyarországi elterjedéséről tanúskodik [[Kempis Tamás]] művének a népszerűsége ([[Pázmány Péter]] fordította le magyar nyelvre), de ugyanez az eszme felbukkan a [[Jordánszky-kódex]] előszavában is.<ref>{{cite book | title = A magyar irodalom története |
A mozgalom szinte összes háza elveszett a reformáció során, a néhány fennmaradt férfi társaság pedig a 16-17. századi társadalmi folyamatok és a [[szekularizáció]] alatt tűnt el.
|