„Hurka” változatai közötti eltérés

4 bájt hozzáadva ,  3 évvel ezelőtt
a
ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
a (ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján)
a (ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján)
== Etimológia ==
 
{{idézet2|''hurka [1330 tn. (?), 1490] Származékszó, melynek alapszava a húr ’bél’ főnév, végződése a -ka kicsinyítő képző, a képzés módjára vö. borsóka, hóka. A dél-dunántúli nyelvjárásban a szó eleji h helyett cs áll: csurka.''|ETIMOLÓGIAI SZÓTÁR Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta kiadó, 2006, {{ISBN |963 7094 01 6}}}}
{{idézet2|''HURKA, (hur-ka, kor-g-ó?) fn. tt. hurkát. 1) Az emlős állatok hosszubele. Megtöltötte a hurkáját, ám. jól lakott 2) Eledel neme, azaz vágómarhának, de különösen disznónak bele bizonyos töltelékkel megtömve, milyenek : köles- és riskása, vér, összvevagdalt máj, tüdő, hús, (s mind ebből több is együtt) és némely fűszerek. Véres hurka, kásás hurka, húsos hurka, gömböcs- (v. vastag) hurka, májas hurka (májos), tüdős hurka {tüttüs). Az apróra vagdalt hússal és szalonnával töltött és süttetni szokott belet különösen [[kolbász]]-nak mondják. Hurkát tölteni. Hurkát tormával feladni. Szép, mint a kifordított hurka. (Km.). Megbecsüli, mint Balázs a hurkát. (Km.). A finn hurmet, mely a szavói és kajául szójárásokban vért jelent, semmi viszonyban nem látszik lenni a magyar hurka szóval. A szláv nyelvben hurka Dankovszky szerént am. a magyar gömböcs.''|[[Czuczor Gergely]]–[[Fogarasi János (nyelvész)|Fogarasi János]]: ''[[A magyar nyelv szótára]]'' 1865<ref>[http://mek.oszk.hu/05800/05887/pdf/2kotet_2.pdf Czuczor Gergely–Fogarasi János: ''A magyar nyelv szótára], mek.oszk.hu</ref>}}
 
38 658

szerkesztés