„Hágár (Biblia)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
14. sor:
 
'''Hágár''' ([[héber nyelv|héberül]] הָגָר ''Hágár'', jelentése ''idegen, bujdosó''; [[arab nyelv|arabul]] هاجر ''Hádzsar/Hágar'') a [[Héber Biblia]] leírása szerint [[Ábrahám (Terah fia)|Ábrahám]] feleségének, [[Sára (Ábrahám felesége)|Sárának]] a szolgája volt. Mivel úgy tűnt, hogy Sára terméketlen, ezért ő maga adta a szolgálót Ábrahámnak, hogy utóda születhessen.<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_16.htm Teremtés könyve 16. fejezet]</ref> Ebből a kapcsolatból származik az ősatya elsőszülött fia, [[Izmael (Ábrahám fia)|Ismáel]], akit az [[arabok|arab népek]] ősatyjának tekintenek.<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_25.htm Teremtés könyve 25:12-18]</ref> <br />
Hágár a vallástörténet egyik érdekes alakja, hiszen történetét az ''ábrahámi vallások'', azaz a [[zsidó vallás|judaizmus]], a [[kereszténység]] és az [[iszlám]] is másképpen hangsúlyozza és értelmezi. Mindhárom világvallás ősatyaként tekint Ábrahámra, akiben egyesül a hit és a család szentsége. Ezt az egységet bontja meg Sára és Hágár szembenállása.<ref>{{cite book |last= Trible, Phyllis & Russell, Letty M |title= [https://books.google.hu/books?id=hc5CuBCvTGsC&printsec=frontcover&source=gbs_navlinks_s#v=onepage&q=&f=false Hagar, Sarah, and their children: Jewish, Christian, and Muslim perspectives] |year= 2006 |publisher= Westminster John Knox Press |language= angol |idisbn= ISBN 978-0-664-22982-5}}</ref><!--Nagyon erősen kétlem, hogy akármit is megbontana a még nem is létező egységben.-->
 
Amikor Ábrahám még atyái szállásterületén megkötötte első szövetségét Istennel, Sára már törvényes felesége volt. Ezért az Isten által neki tett ígéretek, miszerint a magja megsokasodik, és ők lesznek az ígéret földjének, [[Kánaán]]nak az urai, a zsidó és keresztény értelmezés szerint Sárán keresztül teljesülhetnek be. Az [[Héber Biblia|Ószövetség]]et elfogadó két vallás tehát egyedül Sára magját, [[Izsák (Ábrahám fia)|Izsákot]] tekinti az isteni ígéret hordozójának. Ezzel szemben az iszlám úgy vélekedik, hogy az Úr áldása Ábrahám elsőszülött gyermekében, azaz Ismáelben, Hágár fiában él tovább. Ezért az iszlám Hágárt ősanyának, matriarchának tekinti.<!--Jó lenne az 'Urat' kihagyni a témából, mivel tisztán keresztény és jóval későbbi.-->
38. sor:
 
==== A Jubileumok Könyve ====
Sára és Hágár története természetesen nemcsak a bibliai [[Ószövetség]]ben jelenik meg, hanem a korabeli [[apokrif iratok]]ban is. Ezek közül a [[Jubileumok könyve]] írja le teljes terjedelmében Ábrahám két feleségének történetét, de ez a leírás több ponton is eltér a bibliai változattól. A héber nyelven íródott könyv a két nő történetének első feléből több részletet is kihagy. A [[Mózes első könyve|Teremtés könyvének]] 16. versében leírtaktól eltérően a Jubileumok könyve nem említi, hogy Hágár és Sára között bármiféle feszültség állt volna fenn, sőt Hágár első sivatagba űzéséről sem esik szó.<ref name="auto_vLjvnC8pTFyOJbtkA9kTaQ">{{cite book |last= Trible, Phyllis & Russell, Letty M |title= [https://books.google.hu/books?id=hc5CuBCvTGsC&printsec=frontcover&source=gbs_navlinks_s#v=onepage&q=&f=false Hagar, Sarah, and their children: Jewish, Christian, and Muslim perspectives] |year= 2006 |publisher= Westminster John Knox Press |language= angol |idisbn= ISBN 978-0-664-22982-5 |pages= 8}}</ref><ref>[http://wesley.nnu.edu/biblical_studies/noncanon/ot/pseudo/jubilee.htm Jubileumok könyve 14:22-24]</ref><br />
A bibliai narráció Hágár és Sára történetére a 21. fejezetben tér vissza. Ezt a második részt a Jubileumok könyve már bővebben írja le, több helyen is kiegészítve a Teremtés könyvét. A Jubileumok könyvében például [[Izsák (Biblia)|Izsák]] születése nagy ünnepléssel, kultikus tiszteletadással fonódott össze.<ref>[http://wesley.nnu.edu/biblical_studies/noncanon/ot/pseudo/jubilee.htm Jubileumok könyve 16:13-16]</ref> Az apokrif irat azt is leírja, hogy Sára Izsák születése után is féltékeny volt Hágárra, amit leginkább gyermeke öröksége táplált. Ezért Hágárnak a Jubileumok könyvében is el kell hagynia Ábrahám táborát. A sivatagi bolyongást követően Ismáelnek születik egy gyermeke, akit a könyv ''Nabaióthnak'' nevez.<ref>[http://wesley.nnu.edu/biblical_studies/noncanon/ot/pseudo/jubilee.htm Jubileumok könyve 17:14-15]</ref> Mindent egybevetve az apokrif könyv Sára féltékenységét helyezi előtérbe, és Hágárról minden értelemben kedvező képet alakít ki.
 
64. sor:
Ennek a metaforának az értelme akkor válik igazán érthetővé, ha megismerjük a korai keresztény egyház történeti hátterét. A kereszténység legelső ismert írói még nem emelik ki az új vallás elkülönülését a judaizmustól. Pál galatákhoz írott levele fel sem merül a korai teológiai művekben, sőt, ezek a munkák egyfajta gyermeki áhítattal közelednek az ''anyavallás'', azaz a [[zsidó vallás]] felé. Az évek múltával azonban a kereszténység egyre jobban elterjedt, egyre erősebb lett, és lassan politikai erővé vált, később össze is fonódott vele. A Krisztus utáni harmadik század közepétől kezdve egyre gyakrabban lehet olvasni Hágár és Sára allegorikus alakjairól. A korai keresztény egyház vezetői arra használták fel Ábrahám és két feleségének történetét, hogy megvédjék saját vallásukat legfőbb riválisaikkal szemben. Sára egyre többször jelent meg a „templom” szimbólumaként, míg Hágár a „[[zsinagóga|zsinagógát]]” jelentette. [[Órigenész (exegéta)|Alexandriai Órigenész]] az elsők között volt, aki az Úr Ábrahámnak tett ígéretét, miszerint leszármazottai olyan sokan lesznek, mint a csillagok (Ter. 15:5<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_15.htm Teremtés könyve 15:5]</ref>), összekötötte a kereszténység növekedésével és felsőbbrendűségével.<ref>[http://www.newadvent.org/fathers/04165.htm [[Órigenész (exegéta)|Órigenész]]: ''Contra Celsum'', (angol nyelven) V. könyv 10. fejezet]</ref> [[Cyprianus]], [[Karthágó]] [[püspök]]e Órigenésszel egyetértve rámutat, hogy a keresztény egyház egyre gyarapodik a nem-zsidók megtérítése által, míg a zsidóság száma egyre csökken.<ref>[http://www.newadvent.org/fathers/050662.htm Cyprianus levelei: 62. levél, 12. bekezdés (angol nyelven)]</ref>
 
Ugyanezt a nézőpontot több mint egy évszázaddal később [[Aranyszájú Szent János]] is felkarolta. Írásaiban becsmérli azokat a keresztényeket, akik még mindig ragaszkodnak a zsidó rituálék megtartásához. Arra emlékezteti őket, hogy ők immár a „szabad Jeruzsálem” gyermekei, nem pedig a szolgáló Hágár leszármazottai.<ref>[http://www.newadvent.org/fathers/2310.htm [[Aranyszájú Szent János]]: Prédikáció a galatáknak írott levélről]</ref> [[Szent Jeromos]] Sára történetét a keresztény egyház növekedésével állítja párhuzamba, hiszen eredetileg Ábrahám első felesége meddő volt, majd magja megsokasodott. [[Hippói Szent Ágoston]] azt írja, hogy Hágár szimbolizálja a földi várost, azaz az emberiség bűneit. Ez a földi város kettős tartalommal rendelkezik, egyrészt a bűnös földi város valójával, másrészt pedig a mennyei város jelenlétével. A város minden egyes lakója automatikusan a földi város részévé is válik, hiszen az emberi természet velejárójával, a bűnnel együtt születünk. Ezzel szemben a mennyei város kapuin csak akkor kaphat az ember bebocsátást, ha megszabadítja emberi természetét a bűnöktől.<ref>{{cite book |last= [[Hippói Szent Ágoston]] |title= Isten városáról ''(De civitate Dei)'' |publisher= Kairosz Kiadó |location= Budapest |language= magyar |idisbn= ISBN 963-7510-11-7}}</ref><ref>[http://www.ccel.org/ccel/schaff/npnf102.iv.XV.2.html Christian Classics Ethereal Library, Szent Ágoston: Isten városáról, 15:2]</ref><ref>[http://lexikon.katolikus.hu/H/H%C3%A1g%C3%A1r.html Magyar katolikus lexikon: Hágár]</ref> Ezt a magyarázatot a későbbi korok nagy teológusai is felkarolták, és továbbfejlesztették. Ágoston magyarázataival foglalkozott [[Aquinói Szent Tamás]] és [[John Wycliffe]] is, aki Sára gyermekeit a megváltás gyermekeinek nevezte, Hágár gyermekeit pedig olyanoknak, akik nem találnak majd megváltást.<ref>{{cite book |last= Jeffrey, David L. |title= [https://books.google.hu/books?id=7R0IGTSvIVIC&pg=PA927&lpg=PA927&dq=A+Dictionary+of+Biblical+Tradition+in+English+Literature&source=bl&ots=5crjPJTbIp&sig=jzkU9Ig8wGAoMFkh55VPnToeFlg&hl=hu&ei=CzOcSpjKNdGG_Abcj-jABQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=3#v=onepage&q=&f=false A Dictionary of Biblical Tradition in English Literature] |publisher= Wm. B. Eerdmans Publishing |language= angol |idisbn= ISBN 0-8028-3634-8 |pages= 326}}</ref>
 
Pál tehát Hágárt a [[zsidó vallás|judaizmussal]] azonosította, hiszen maga Hágár szimbolizálta azt a köteléket, amely a zsidóságot a régi törvényekhez, azaz az Ószövetséghez köti. Ebben az értelemben Pál a zsidókat, hitbeli szempontból nem Sára leszármazottainak, hanem Hágár gyermekeinek tekinti. A középkori keresztény királyságokban ez az elmélet vetette meg az alapját a zsidók elnyomásának, hiszen őket egy szolgáló leszármazottainak tekintették.
80. sor:
| pages = 200
| date = 1999
}}</ref> A prófétákról szóló hadísz, a ''Khiszasz al-Anbijja'' szerint viszont Hágár [[Magreb]] királyának lánya volt, aki [[Szalih]] próféta leszármazottja volt. Hágár apját egy háborúban megölte [[Egyiptom]] uralkodója, ''Dhu l-'arsh'' fáraó,<ref>''Dhu l-'arsh'' fáraó feltehetőleg nem volt történelmi személy. Neve annyit tesz, hogy a dicsőséges trónnal rendelkező. Egyes teológusok kételkednek benne, hogy ez valóban a fáraóra és nem magára [[Allah]]ra utal-e. ''Források:'' [http://www.theholybook.org/content/view/9282/4/ The holy book]; [http://www.egyistenhit.com/Quran/idezet/085Q.php Korán 85:15]</ref> és a hercegnő így került az egyiptomi udvarba rabszolgaként. Évek múltán a fáraó felszabadította Hágárt, hiszen királyi vér csörgedezett az ereiben, és úrnővé tette, aki a fáraó minden vagyona felett rendelkezhetett. Amikor a fáraó átvette Ábrahám vallását, Hágárt Sárának adta, aki továbbadta a szolgálólányt Ábrahámnak. Ebben az értelemben Hágár nevét a ''cha adzsruka'' szavakból származtatják, ami azt jelenti, hogy ''itt a jutalmad''.<ref>{{cite book |last= Leaman |first= Oliver |title= [https://books.google.hu/books?id=isDgI0-0Ip4C&pg=PA236&lpg=PA236&dq=Dhu+l-%27arsh&source=bl&ots=5TsrJNXsFx&sig=nZesOIRGfHJMqCPuHvVMBifakGU&hl=hu&ei=Eo-fSrKCOdWc_Aa3zJz8Cw&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=2#v=onepage&q=&f=false The Quran: an encyclopedia] |year= 2006 |publisher= Taylor & Francis |language= angol |idisbn= ISBN 978-0-415-32639-1 |pages= 234–236}}</ref>
 
Miután Hágár Ábrahám felesége lett hamarosan gyermeket fogant, ami az iszlám hadíszek szerint is fordulópontot jelentett Sára és Hágár kapcsolatában. Amikor [[Izmael (Biblia)|Ismáel]] megszületett, akinek arcából Mohamed dicsőséges fénye áradt, Sára féltékeny lett, és azt követelte Ábrahámtól, hogy űzze el az egyiptomi szolgálót és fiát. Ábrahám azonban meg akarta kímélni elsőszülött gyermekének az életét. Sára arra is megesküdött, hogy addig nem lesz nyugta, amíg kezeit Hágár vérébe nem mártja. Erre Ábrahám átlyukasztotta Hágár fülcimpáit, és a kibuggyanó vért Sára kezeire folyatta, hogy baj nélkül beváltsa Sára esküjét. Az iszlám hagyományok szerint ettől kezdve hordanak a nők fülbevalót.<ref name="auto_/SfXr9lc/KYUi7phlW2tOg">[http://www.jewishencyclopedia.com/view.jsp?artid=53&letter=H Jewish Encyclopedia: Hagar in Arabic literature]</ref>
103. sor:
| date = 1998
}}</ref><br /> Ebben a történetben tehát Ábrahám nem űzi el táborából Hágárt, mint ahogyan azt a zsidó hagyományok mondják, hanem inkább egy másik helyre telepíti őt az Úr akaratának megfelelően. A hadíszek mindössze egyetlen részletben térnek el egymástól, nevezetesen Ismáel születésének az idejében. A fent leírt történet egybecseng a midrások hagyományával, miszerint Ismáel körülbelül 13 éves volt, amikor elhagyta apja táborát. Egyes források szerint amikor Gábriel vezetésével megérkeztek Fárán pusztájába, Ismáel még csak csecsemő volt.<ref name="auto_UFtzdP29aV3LHYXDJJqJ3Q"/> Más hagyományok pedig úgy tudják, hogy Ismáel már az új földön született, Mekka közelében.<ref name="auto_NabUIBnwxIL91ygIR7tKxg">[http://www.magyariszlam.hu/durics.htm Durich Husszein Hilmi, budai főmufti: Vallástörténeti tükör, 1935]</ref>
Miután Ábrahám elment, minden változat kiemeli, hogy Hágár hamarosan kifogyott készleteiből. Víz nélkül Ismáel is szomjazott, és Hágár kétségbeesve kutatott forrás után a sivatagban. Letette haldokló gyermekét egy fa alá, hogy könnyebben bejárhassa a vidéket. Ezután megmászta a vidék két hegyét, a [[Szafa és Marva|Szafát és a Marvát]] víz után kutatva. Összesen hétszer tette meg a két hegy csúcsa közötti utat, amikor Gábriel megjelent előtte, és biztosította őt, hogy az Úr meghallgatta imáit. Azzal botjával (más források szerint szárnyával<ref>{{cite book |last= Trible, Phyllis & Russell, Letty M. |title= [https://books.google.hu/books?id=hc5CuBCvTGsC&printsec=frontcover&source=gbs_navlinks_s#v=onepage&q=&f=false Hagar, Sarah, and their children: Jewish, Christian, and Muslim perspectives] |year= 2006 |publisher= Westminster John Knox Press |language= angol |idisbn= ISBN 978-0-664-22982-5 |pages= 10}}</ref> vagy talpával<ref name="auto_/SfXr9lc/KYUi7phlW2tOg"/>) vizet fakasztott a sivatag porából.<br />
Egy másik leírás szerint Hágár a Marva hegy lábánál hagyta újszülött gyermekét, és a Szafához igyekezett vízért. Aggodalmában minduntalan visszatért gyermekéhez a Szafáról. Ezt hétszer ismételte meg, és amikor hetedjére visszatért gyermekéhez, az Úr egy forrást fakasztott Ismáel mellett. A forrás olyan bő vizű volt, hogy Hágár később gátat emeltetett fölé, majd letelepedett a kút mellett. Ezzel alapították meg Mekka városát.<ref name="auto_NabUIBnwxIL91ygIR7tKxg"/> A kutat mind a mai napig [[Zamzam kút]]nak nevezik, ugyanis a legenda szerint amikor Hágár meglátta a gyermeke mellett feltörő forrást, így kiáltott: ''Zam! Zam!'', vagyis ''Állj! Állj!''<ref>[http://erdekessegek.hu/index7_10.htm Érdekességek.hu: Mekka]</ref>