Wikipédia

„Munkácsi vár” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nagy Lajos uralkodása 1382-ig tartott, nem 1384-ig.
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
26. sor:
 
== A vár alaprajza és szerkezete ==
:''„Munkács ugyanis sziklán épült, melyet csak kevés föld takar, e sziklahegy rónaságból emelkedik föl úgy, hogy egy jó mérföldnyire nincsen közelében semmi magaslat. Csak ily távolságból kezd emelkedni a vidék, egész magas Beszkid-hegyekig. A Tisza felől, a mely ide négy órányira foly: nincsen egyéb rendkívül sűrű erdőségnél, a melyben bámulatos terjedelmű-magasságú és egyenességű tölgyek találtatnak, avagy roppant mocsaraknál, a melyeket a munkácsi hercegséggel határos máramarosi hegyekről lefolyó vizek képeznek: e vízeknek folyása beléjök dölt fáktól meglévén akadályozva, annyira átszivárogják a földet, hogy az utak csak kemény télben járhatók. A Latorcza folyó, mely a Beszkid-hegyekből ered, egy puska lövésnyire folyik a munkácsi várhegytől.”'' – II. Rákóczi Ferenc leírása a várról.<ref name="KovacsSandor2">{{cite book|author=Kovács Sándor|title=Kárpátaljai útravaló|publisher=Püski Kiadó|year=1999|idisbn=ISBN 963-9188-23-9}}</ref>
 
A [[munkácsi várhegy]] a síkság kellős közepéből emelkedik ki. Vulkanikus eredetű, 408 méter hosszú, 266 méter széles és 68 méterrel magasabb a környező területeknél. A 250 méter hosszú és maximálisan 110 méter széles, teraszokra épült vár alapterülete közel {{formatnum:14000}} m². A vár három, külön ellátott védelmi rendszerből áll, melyek a különböző magasságú teraszokon állnak.
35. sor:
Az alsó vár bejáratától jobbra a Német-, balról a Hajdú-bástya található. Az alsó várban éltek a várat kiszolgáló szolgák és kézművesek. Az alsó és középső vár között 10–12 méter mély szárazárok húzódik. A középső vár kapujától balra a Huszár-, jobbra a Kerékgyártó (Wagner)-bástya helyezkedik el. A középső vár udvara a Rákóczi tér. A tér 2–3 szintes épületeiben a várvédő katonaság kaszárnyái, lőszerraktárak, a lovagterem és az élelmiszerraktárak voltak. A kapuval szemben állt egykor a várkapitány háza, amelyet a 20. század második felében lebontottak. A fellegvár helyén egykor egy lakótorony volt, amelyet [[Korjatovics Tódor]] herceg idején tovább bővítettek. Az akkori négybástyás erődfal három, 3,9 méter átmérőjű körbástyája átépítve még ma is áll. Balra a Lorántffy-, jobbra a Rákóczi-bástya áll. A kettő között helyezkedik el a Szabadság fájának bástyája. A Lorántffy-bástya mellett álló torony a vár legmagasabb építménye. A toronyból kijuthatunk a Géczy-bástyára és a fellegvárba. A Rákóczi-bástyánál lehet kijutni a Vezér (Hosszú)-bástyára. A fellegvárban lakott a várúr és udvartartása. A 2–3 szintes palotaépületeket az udvar három oldalán árkádos kerengő kapcsolja össze. A fellegvár udvarán áll a kút, átmérője 2,5 méter, mélysége 86 méter. 71 méter mélységben a kútból titkos járatot vájtak a [[Latorca]] partjához. A fellegvár északi kiszögelésein nyugatról a Német-, keletről a Hajdú-bástya található.
 
A vár mai formáját a Rákóczi-szabadságharc idején nyerte el.<ref name="KovacsSandor">{{cite book|author=Kovács Sándor|title=Bús düledékeiden... Kárpátalja középkori várépítészeti emlékei|publisher=Minerva Műhely|year=2004|idisbn=ISBN 963-214-461-9}}</ref>
 
== Története ==
[[Fájl:Munkácsi vár2.jpg|bélyegkép|200px|Munkács vára]]
=== Alapításától 1541-ig<small><ref name="KovacsSandor"/><ref name="DeschmannAlajos">{{cite book|author=Deschmann Alajos|title=Kárpátalja műemlékei|publisher=[[Tájak–Korok–Múzeumok Egyesület]]|year=1990|idisbn=ISBN 963 555 7310}}</ref></small> ===
A vár megépítésének körülményeiről nincsenek pontos adataink. A régészeti kutatások arról tanúskodnak, hogy vidéke már a [[neolitikum|neolit korszakban]] lakott volt, a [[bronzkor|bronz]]- és [[vaskor]]szakban pedig [[Földvár (építmény)|földvár]] állt a mai vár helyén. A [[honfoglalás]]kor cölöpökből emelt erődítmény állt a mai várhegy csúcsán.
 
166. sor:
 
== Források ==
* {{cite book|author=Deschmann Alajos|title=Kárpátalja műemlékei|publisher=[[Tájak–Korok–Múzeumok Egyesület]]|year=1990|idisbn=ISBN 963 555 7310}}
* {{cite book|author=Fakász Mihály|title=Sasfészek a Latorca völgyében|publisher=Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség|location=Ungvár|year=2006|idisbn=ISBN 966-7670-32-5}}
* {{cite book|author=Kovács Sándor|title=Bús düledékeiden... Kárpátalja középkori várépítészeti emlékei|publisher=Minerva Műhely|year=2004|idisbn=ISBN 963-214-461-9}}
* {{cite book|author=Kovács Sándor|title=Kárpátaljai útravaló|publisher=Püski Kiadó|year=1999|idisbn=ISBN 963-9188-23-9}}
* {{cite book|author=Száva István|coauthors=Vámos Magda|title=Így élt II. Rákóczi Ferenc|publisher=Móra Ferenc Könyvkiadó|year=1976|idisbn=ISBN 963-1106-26-8}}
* {{cite book|author=[[R. Várkonyi Ágnes|Várkonyi Ágnes]]|coauthors=|title=Megújulások kora|publisher=Magyar Könyvklub|year=1999|idisbn=ISBN 963-547-070-3}}
 
== További információk ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Munkácsi_vár”