„Csehország alkotmánya” változatai közötti eltérés

a
=== Csehszlovákia föderalizációja === A fejezet még nincs végig lefordítva
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (Kategória:Alkotmányok)
a (=== Csehszlovákia föderalizációja === A fejezet még nincs végig lefordítva)
 
2013 áprilisáig a cseh Alkotmányt nyolcszor módosították. A legfontosabb módosítás a 2001-es 395. törvény volt (az Európai Unióhoz való csatlakozás jogi kereteiről), és a 2011-es 71. törvény, amely 2012 októberében lépett hatályba és a köztársasági elnök [[közvetlen választás]]áról szólt.
 
==Története==
=== Csehszlovákia föderalizációja ===
A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlésének 1968. október 27-ei ülésén együtt terjesztette elő a Csehszlovák Szövetség Alkotmányerejű Törvényét a [[Cseh Nemzeti Tanács]], a [[Szlovák Nemzeti Tanács]] ésa csehszlovák kormány. Még ugyanaznap elfogadták, "Alkotmányerejű Törvény No. 143/1968 Coll." néven. 1969. január 1-én lépett hatályba, létrehozva a [[Cseh Szocialista Köztársaság]]ot és a [[Szlovák Szocialista Köztársaság]]ot. A föderációban ezek egyenlő jogokkal rendelkeztek. A törvény 142. szakaszának 2. paragrafusa kimondta, hogy mindkét köztársaság meg fogja alkotni a maga alkotmányát. A törvény előírta azt is, hogy három alkotmánybíróságot hoznak létre. A változásokat azonban nem hajtották végre a [Visszarendeződés (Csehszlovákia)|csehszlovák visszarendeződés, az 1968-as reformpolitikától való visszalépés miatt.
 
 
Ténylegesen Csehszlovákia csak addig működött [[föderáció]]ként, amíg 1970 decemberében meghozták a ''125/1970 Coll.'' törvényt. Ennek magyarázó jegyzetei világosan kimondták "a föderáció központi kormánya strukturális szerepe erősítésének" szükségességét. Ez a törvény 37 helyen változtatott, vagy adott hozzá a korábbi törvényhez, és ezzel gyakorlatilag felszámolta az eredeti föderalizációs tervet, és elvette a köztársasági kormányzatok hatalmának jórészét. Ezzel Csehszlovákia 1970-től ténylegesen [[egységes államm]]má vált, amely csak ''[[prima facie]]'' rendelkezett a [[szövetségi állam]]ok jegyeivel.
 
Ezt követően [[Csehszlovákia Kommunista Pártja]] 1986 tavaszán tartott 17. kongresszusa mondta ki először, hogy szükség van egy új szövestégi alkotmányra. 1987-ben erre a feladatra [[Marián Čalfa]] vezetésével munkacsoport állt fel. 1988 novemberében [[Miloš Jakeš]] vezetése alatt 153-fős bizottság alakult a Kommunista Párt és a [[Nemzeti Front (Csehszlovákia)|Nemzeti Front]] küldötteiből. Az új alkotmányt a Kommunista Párt 18. kongresszusa után akarták meghozni 1990 folyamán. A legutolsó változat szerint egyetlen alkotmánya lette volna a füderációnak és a két tagköztársaságnak, a szöveg a korábhi alkotmánytól eltérően nem tartalmazta a Kommunista Párt vezető szerepét, és némileg kibővítette az alapvető [[emberi jogok]] listáját.
 
 
1989 őszén a [[Szövetségi Gyűlés (Csehszlovákia)|Szövetségi Gyűlés]] tagjainak egy csoportja előterjesztett egy javaslatot egy alkotmányerejű törvényről az új alkotmány meghozásának módjáról.
 
==Jegyzetek==