„Japán középkori fegyverek” változatai közötti eltérés

* [[Nodacsi]], vagy más néven Ódacsi, amit a feudális japánban, a szamurájok használtak. Hossza körülbelül 3 saku (35,79 hüvelyk, vagy 90,91 cm), azonban nincs adat a pontos hosszáról. Ünnepi tárgyként használták leginkább, vagy szertartásokhoz, de fegyverként is. Leginkább az Edo-korban voltak divatosak, de nem csak akkorra jellemző.

*[[Zanbató]]: A zanbato ("lószeletelő szablya / lóölő kard") egy hosszú nyélhez erősített, különösen nagy, erős és széles, alig ívelt pengéjű, durván kidolgozott kard, amit főként a Sengoku Jidai (1477-1568), a háborúzó tartományok idején használtak. Arra fejlesztették ki, hogy a lovasok alól kivágják a lovat, vagy hogy egyetlen csapással megöljék a lovast és akár a lovat is. Csak rövid ideig volt használatban, mert túl nagynak és nehéznek bizonyult, nem ritkán két ember kellett a kezeléséhez.

* pengék:

** [[Maru kitae]]: Homogén keménységű, egyszerű vagy rétegkovácsolt acélpenge. Ez a legegyszerűbben elkészített penge, a többi kardot is ilyen anyagból készítik, csupán az eljárásuk más, kifinomultabbak.