„Avar Kaganátus” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
56. sor:
Az utolsó csapást [[Krum bolgár kán]] hadjárata jelentette az avar hatalom számára. A kán fő célja nem az avarok politikai és katonai hatalmának a végleges megdöntése, hanem embertartalék és az erdélyi aranybányák megszerzése volt.<ref>"Az erdélyi sóbányák aligha érdekelték a Fekete-tenger partján sólepárlással is foglalkozó bolgárokat." - Makkay 2009.</ref> Ezért volt a hatalmi központ az aranybányák közvetlen közelében, [[Gyulafehérvár|Gyulafehérvárott]]. A fennmaradt avar katonai erők a bolgárok segédcsapataik lettek a 810-es években Bizánc és a Karolingok ellen vívott háborúikban.<ref>"(...) nem történt más, mint Aszparukh utóda kiterjesztette hatalmát kései unokatestvére népére, az egyik onogur a másikéra." - Makkay 2009.</ref>
Utoljára [[822]]-ben említtetnek névszerint, amikor az avar követek megjelennek a [[Frank Birodalom]] [[frankfurt]]i birodalmi gyűlésén, de ez nem tekinthető az avarság hattyúdalának; Szőke Miklós Béla szerint továbbra is jelen vannak a Kárpát-medencében.<ref>Szőke Béla Miklós: A Karoling-kor a Kárpát-medencében. Budapest 2014. 9-42.old</ref> Amikor az Altaichi Évkönyvek a Kárpát-medencében a hunok megtéréséről beszélnek ''(865. Gens Hunnorum fiunt Christiani)'', akkor az avarokról lehet szó.<ref>Szádeczky-Kardoss Samu: Avarica. Über die Awarengeschichte ind ihre Quellen. Mit Beiträgen von Therese Olajos. Szeged, 1986. 153.old</ref> Szabados György (SZTE-Magyar Mediévisztika), Hrinkmar reimsi érsek történetírása nyomán<ref>Annales Bertiniani</ref> lehetségesnek tartja, hogy Árpád magyarjainak előörsei már 862-től megjelennek a kárpát-medencében.<ref>Szabados, György (2015) Avar–magyar találkozó. Helyszín, időpont? In: … in nostra lingua Hringe nominant. Tanulmányok Szentpéteri József 60. születésnapja tiszteletére. MTA-BTK - Katona József Múzeum, Budapest-Kecskemét, 128.old. {{ISBN|978-963-416-001-4}} Továbbiakban: Szabados 2015.</ref>
Az avar népesség zöme bizonyíthatóan fennmaradt 10. századig.
{{idézet 2|Hol és mennyi idővel élte túl a Közép-Duna-medencében a 800 körüli éveket az avarság? … A Dunántúlon legalább a 870-es évekig, a magyar [[Alföld]]ön [[Árpád magyar fejedelem|Árpád]] honfoglalásáig, Horvátországban<ref>J. Kovačević szerint az avarok megszállták az Adriára vezető utakat ([[Takács Miklós (régész)|Takács Miklós]] 1991: A Kárpát-medence, az Alpok délkeleti része és a Balkán-félsziget kapcsolatai a 7-9. században - A jugoszláviai kutatások újabb eredményei. MFMÉ 1984-85/2, 516).</ref> pedig a 950-es évekig éltek avarok.|Olajos Terézia: [http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/tiszataj/01-11/olajos.pdf Az avar továbbélés kérdéséről] {{pdf}}}}
Az avarok teljes kiirtásáról ill. eltűnéséről felállított elméletek tehát tévesnek bizonyultak. Nincsen írott vagy régészeti forrásunk arra, hogy az avarok jelentősebb népességvesztést szenvedtek volna a frankoktól, szlávoktól, vagy bármely egyéb népektől.<ref> Regino prümi apát 908-ban bevégzett krónikája „pannónok és avarok pusztáin” (Pannoniorum et Avarum solitudines) kóborló magyarokat említ.Korábban elhagyatott pusztaságnak vélték, ám Szádeczky-Kardoss Samu érvei alapján az „avarok pusztái” nem lakatlanul hagyott térségek, hanem avarok benépesítette sík vidéknek tekintendők. A solitudo szó Iustinusnál – akinek krónikáját forgatta Regino – túlnépesedő területet jelent, ahonnan időnként tömegek rajzanak ki. Az aktuális „Pannoniorum et Avarum solitudines” így Szádeczky-Kardoss szerint „nem az avarok és pannoniaiak lakatlanul hagyott földjeire értendők, hanem mozgó életmódú pannóniaiak és avarok territóriumára, amelyről a bolgár és a morva állam, valamint a karantán őrgróf igazgatása alatt álló frank tartomány határai (fines) elérhetők voltak”. - Szabados 2015.</ref><ref>Szádeczky-Kardoss Samu: Még egyszer Regino és a korabeli magyarság. In: Az Alföld a 9.században. Szerk.: Lőrinczy Gábor. Szeged, 1993, 232-233.</ref>
== Az avar államszervezet és párhuzamai ==
| |||