„Sylvester András” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
Sylvester András, Mezőtúr, 1928. április 5. - 2004. augusztus 15., főszerkesztő
1951-ben az ELTE BTK magyar-filozófia szakán végzett.
Tanárként került a televízióba.
Egy interjúban maga fogalmazta „egyáltalán nem szerettem én a mindenhez értő újságíró típust. Tehát én arra törekedtem, hogy minden területen olyan szakemberek kerüljenek be, tehát természettudományba olyan, aki ért a fizikához, élettudományhoz, társadalomtudományba a történelemhez, szociológiához, pszichológiához, képzőművészetnél építészethez satöbbi, tehát egy szakrendszert alakítsunk ki. Ennek az volt az előnye, hogy partnerek tudtak lenni és ismerték a szakmát…”
Az általa vezetett műhelyben készült a „Delta”, mely évtizedeken keresztül a televízió egyik legnépszerűbb műsora volt. Rendszeresen jelentkező műsor volt többek között Bokor Péter műsora a „Századunk”
Sylvester András nevéhez fűződik a huszadik századi magyar reformkor műsorának, a Tudósklubnak a megalapítása. A szerkesztőség nagyon sikeres műsora volt a „Jogi esetek”, melynek minden darabja egy-egy eset kapcsán jogi ismereteket nyújtott. Természetesen ismeretterjesztésnél többről volt szó. A hangsúly azon volt, hogy az állampolgárnak nemcsak kötelességei vannak az állammal szemben, hanem jogai is vannak, melyek betartását megkövetelheti az államtól.
Czeizel Endre vezette be a magyar közönséget a születés titkaiba. Rockenbauer Pál másfélmillió lépését Magyarországon a Sylvester által vezetett szerkesztőség kamerái kísérték nyomon. Ebből a műhelyből indult el Vágó István pályafutása, aki a rendszerváltást követően is hű tudott maradni Sylvester szellemiségéhez.
A két évtized alatt létrejött műsorok alapján egy Nyitott Egyetemre való anyag gyűlt össze. Domján Dénes szerkesztette a TV Szabadegyetem 42 részét, melynek előadói között volt Czeizel Endre, Marx György, Venetiáner Pál, Juhász Árpád, a külföldön élők között Carl Sagan, Wigner Jenő és Rikitake professzor.
Sylvester András dokumentum filmek készítésére a filmgyárral kapcsolatot alakított ki.
Utóbb ez a kapcsolat lett a végzete is. A kor legkitűnőbb filmrendezői, köztük B.Révész László, Schiffer Pál, Kardos Ferenc, Rózsa János vettek részt a programban. Korszakos jelentőségű dokumentumfilm készült, mely a Don kanyarba kikerült magyar katonák szenvedéstörténetét mutatta be a még élő egykori katonák elmondásában. Az egyik adás például egy magyar katona és egy orosz nő szerelmével végződött. A történet kiverte a politikai biztosítékokat. A hír eljutott Moszkvába, s a döntés nem lehetett kétséges. Sylvesternek 1985-ben mennie kellett a Magyar Televízióból. Négy év múlva mindennek vége lett, amit Sylvester létrehozott.
Sylvester András tekintélyét széleskörű tudásának és személyes bátorságának köszönhette. Mindig volt bátorsága kiállni a történelem, a politika és a kultúra igaz értékeit felmutató műsorok mellett, tekintet nélkül arra, hogy ez tetszett-e a kor vezető politikusainak vagy sem.
Kitüntetések:
Kiváló Népművelő 1968
Miniszteri dicséret 1970
Munka érdemrend ezüst fokozat 1973
Nívódíj: TV Szabadegyetem 1977
Kiváló munkáért 1981
Nívódíj: Kolostor és barikád” 1982
TIT Aranykoszorús jelvény 1978, 1986
Munka érdemrend arany fokozat 1985
| |||