„Magyar Királyság (1920–1945)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kékítés |
külön bekezdést érdemel |
||
11. sor:
Horthy és környezete csak a helyzetet stabilizálandó írta alá a diktátumnak tekintett szerződést, azt nem tekintették véglegesnek, sőt elfogadhatatlannak tartották. Általános maradt a [[Szent Korona-tan|Szent István-i állameszme]] képe.
=== A két világháború közötti korszak külpolitikája ===
Az első világháború következményeként Magyarország nemzetközileg elszigetelődött, négy szomszédja közül egyedül Ausztriával nem voltak nagyobb ellentétei.<ref>A revíziós politika és a magyar területi követelések jól ismertek. Kevéssé feldolgozott ellenben, hogy egyes osztrák politikai körök a két világháború között határrevíziót akartak, vagyis Sopron Ausztriához csatolását tervezték. Lásd: Gecsényi Lajos: Osztrák területrevízió Magyarországgal szemben? In: ''História'' 34 (2012) 5–6. sz. 19. o.</ref> A háborút követően [[Csehszlovákia]], [[Jugoszlávia]] és a [[Román Királyság]] részvételével megalakult a [[kisantant]], amelynek legfőbb célja a Párizs környéki békék rendszerének fenntartása volt. A kifejezés maga egy magyar újságírótól ered, aki „apró antant”-nak nevezte a szövetséget.<ref>{{cite web |url=http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=13842 |title=90 éve alakult meg a Kisantant |date=2011-06-07 |author= |accessdate=2014-1-12}}</ref>
A Magyarországot gazdasági és diplomáciai szempontból is elszigetelő [[kisantant]] többször gyakorolt katonai-politikai nyomást Magyarországra: először [[IV. Károly visszatérési kísérletei]]kor (mely a [[Habsburg-ház]] visszatérésével fenyegetett) rendelt el a kisantant mozgósítást. 1928-ban a szentgotthárdi fegyverszállítási botrány miatt a kisantant a sajtón és a Népszövetségen keresztül támadta a magyar politikát. 1934-ben a magyar–jugoszláv határon háborús felvonulás kezdődött, mivel a [[Marseille]]-ben [[I. Sándor jugoszláv király]] és [[Louis Barthou|Barthou]] francia külügyminiszter megölésével végződött merénylettel Magyarországot gyanúsították. A merénylet megszakította a magyar–jugoszláv közeledést és hozzájárult Magyarország külpolitikai mozgáskörének beszűküléséhez.
== A politikai élet újraszerveződése 1920-ban ==
| |||