„Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-44-1” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
*feridiák (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
*feridiák (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
A '''ló''' ''(Equus caballus)'' az [[emlősök]] ''(Mammalia)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[páratlanujjú patások]] ''(Perissodactyla)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül a [[lófélék]] ''(Equidae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[faj]]. Ma már csak [[Háziasítás|háziasított]] vagy háziasítottból visszavadult formáiban ismert. Legközelebbi rokona a [[vadló]] ''(Equus ferus)''. Egyes nézetek szerint a ló és a vadló egyazon faj, az ''Equus ferus'' eltérő alfajai. Ebben az esetben a ''ló'' fogalmát tágabban használjuk, amelybe beleértjük a vadlovat is, amelytől a háziasított alfajt a '''[[házi ló]]''' névvel különböztetjük meg ''(Equus ferus caballus)''.
 
A nyílt, ritkás növényzetű területekhez alkalmazkodott, ahol a párosujjú patások és más nagy testű növényevők nem élnek meg.<ref name="Budiansky">{{cite book |author= Budiansky, Stephen|title= The Nature of Horses|publisher= Free Press|location= New York:NY|year= 1997|isbn=0-684-82768-9 |oclc= 35723713|page=31}}</ref> A páratlan ujjú patások fénykorukat a [[harmadidőszak]]ban élték; akkoriban 14 családjuk volt, de ezek közül csak három érte meg a jelenkort: a [[lófélék]], a [[Közönséges tapír|tapír]] és az [[orrszarvúfélék|orrszarvúak]].<ref>{{cite webMa |url=a http://animaldiversitylegtöbb ló háziasított, vagy legalábbis háziasított ősöktől származik, még a vadon élő lovak legtöbbje is.ummz.umich.edu/site/accounts/information/Perissodactyla.html|title= OrderHáziasítása Perissodactyla|accessdate=2008Közép-07-09Ázsiában, a [[botaji kultúra|author=botaji Myerskultúrában]] kezdődött, Phil|work=nagyjából Animal4000 Diversityévvel Webezelőtt, majd a mai [[Oroszország|publisher=Dél-Oroszország]], Universityilletve of[[Mezopotámia]] területén folytatódott. Az első feljegyzések a lovak hadászati célú hasznosításáról szólnak. Michigan}}</ref>
 
A nomádoknál, köztük a honfoglaló magyaroknál szokásos volt a lovas temetkezés, a lovat részben vagy egészben eltemették gazdájával. A [[kereszténység]] felvétele után ez jelképessé vált. A [[kelták]] szintén áldoztak lovat. A germánok és a szlávok jósoltak a lovak viselkedéséből. Az ókori görögök először csak harckocsikat vontattak lóval, később maguk is lóra szálltak. Tudatos tenyésztéssel egyre nagyobb lovakat tenyésztettek ki. Amit a lovakról tudtak, azt [[Xenophón]] foglalta össze.{{h|Xenophón}} A rómaiak patkolták a lovaikat, feltehetőleg a keltáktól vették át. A kengyel használatát az [[avarok]] terjesztették el. A szarmaták már Kr.e. 365-ben használtak nyerget, sarkantyút és kengyelt.<ref>{{cite web|url=http://www.lovasok.hu/index-archive.php?i=575|title=A western nyergek fejlődése}}</ref>
Ma a legtöbb ló háziasított, vagy legalábbis háziasított ősöktől származik, még a vadon élő lovak legtöbbje is. Háziasítása Közép-Ázsiában, a [[botaji kultúra|botaji kultúrában]] kezdődött, nagyjából 4000 évvel ezelőtt, majd a mai [[Oroszország|Dél-Oroszország]], illetve [[Mezopotámia]] területén folytatódott. Az első feljegyzések a lovak hadászati célú hasznosításáról szólnak.
 
A nomádoknál, köztük a honfoglaló magyaroknál szokásos volt a lovas temetkezés, a lovat részben vagy egészben eltemették gazdájával. A [[kereszténység]] felvétele után ez jelképessé vált. A [[kelták]] szintén áldoztak lovat. A germánok és a szlávok jósoltak a lovak viselkedéséből. Az ókori görögök először csak harckocsikat vontattak lóval, később maguk is lóra szálltak. Tudatos tenyésztéssel egyre nagyobb lovakat tenyésztettek ki. Amit a lovakról tudtak, azt [[Xenophón]] foglalta össze.{{h|Xenophón}} A rómaiak patkolták a lovaikat, feltehetőleg a keltáktól vették át. A kengyel használatát az [[avarok]] terjesztették el. A szarmaták már Kr.e. 365-ben használtak nyerget, sarkantyút és kengyelt.<ref>{{cite web|url=http://www.lovasok.hu/index-archive.php?i=575|title=A western nyergek fejlődése}}</ref>
 
A középkorban átvett kínai találmány, a [[járom]] az erőkifejtés helyét a nyakról a vállakra és a mellrészre helyezte át, amivel a ló hatékony húzóerővé vált. A lovagkorban a legtöbb helyen drága volt a hátasló, de Magyarországon még ekkor is sok ló élt. A lótenyésztés egyik célja a nagy termetű, erős lovak lettek; a lovagkor után belőlük lettek a barokk lovak, amiket főként parádézásra használtak. A spanyolok lovakat vittek Amerikába, ami több indián törzs életmódját megváltoztatta.