„Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-44-1” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
A '''ló''' ''(Equus caballus)'' az [[emlősök]] ''(Mammalia)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[páratlanujjú patások]] ''(Perissodactyla)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül a [[lófélék]] ''(Equidae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[faj]]. Ma már csak [[Háziasítás|háziasított]] vagy háziasítottból visszavadult formáiban ismert. Legközelebbi rokona a [[vadló]] ''(Equus ferus)''. Egyes nézetek szerint a ló és a vadló egyazon faj, az ''Equus ferus'' eltérő alfajai. Ebben az esetben a ''ló'' fogalmát tágabban használjuk, amelybe beleértjük a vadlovat is, amelytől a háziasított alfajt a '''[[házi ló]]''' névvel különböztetjük meg ''(Equus ferus caballus)''.
A nyílt, ritkás növényzetű területekhez alkalmazkodott, ahol a párosujjú patások és más nagy testű növényevők nem élnek meg.
A nomádoknál, köztük a honfoglaló magyaroknál szokásos volt a lovas temetkezés, a lovat részben vagy egészben eltemették gazdájával. A [[kereszténység]] felvétele után ez jelképessé vált. A [[kelták]] szintén áldoztak lovat. A germánok és a szlávok jósoltak a lovak viselkedéséből. Az ókori görögök először csak harckocsikat vontattak lóval, később maguk is lóra szálltak. Tudatos tenyésztéssel egyre nagyobb lovakat tenyésztettek ki. Amit a lovakról tudtak, azt [[Xenophón]] foglalta össze.
▲A nomádoknál, köztük a honfoglaló magyaroknál szokásos volt a lovas temetkezés, a lovat részben vagy egészben eltemették gazdájával. A [[kereszténység]] felvétele után ez jelképessé vált. A [[kelták]] szintén áldoztak lovat. A germánok és a szlávok jósoltak a lovak viselkedéséből. Az ókori görögök először csak harckocsikat vontattak lóval, később maguk is lóra szálltak. Tudatos tenyésztéssel egyre nagyobb lovakat tenyésztettek ki. Amit a lovakról tudtak, azt [[Xenophón]] foglalta össze.{{h|Xenophón}} A rómaiak patkolták a lovaikat, feltehetőleg a keltáktól vették át. A kengyel használatát az [[avarok]] terjesztették el. A szarmaták már Kr.e. 365-ben használtak nyerget, sarkantyút és kengyelt.<ref>{{cite web|url=http://www.lovasok.hu/index-archive.php?i=575|title=A western nyergek fejlődése}}</ref>
A középkorban átvett kínai találmány, a [[járom]] az erőkifejtés helyét a nyakról a vállakra és a mellrészre helyezte át, amivel a ló hatékony húzóerővé vált. A lovagkorban a legtöbb helyen drága volt a hátasló, de Magyarországon még ekkor is sok ló élt. A lótenyésztés egyik célja a nagy termetű, erős lovak lettek; a lovagkor után belőlük lettek a barokk lovak, amiket főként parádézásra használtak. A spanyolok lovakat vittek Amerikába, ami több indián törzs életmódját megváltoztatta.
|