„Fehér Ferenc Precíziós Mechanikai és Gépműhelye” változatai közötti eltérés

Az [[első világháború]] után a hazai szakemberek közül többen felismerték, hogy az elektromosság gyors fejlődésével kedvező lehetőség adódik vállalkozásvállalat megalapítására. [[Fehér Ferenc (gyáros)|Fehér Ferenc]] 5 év [[németország]]i tanulmányai után hazatért, éss a [[Posta Kísérleti Állomás]] laboratóriumaibanlaborjaiban végzett 10 év kisérletező munkákkal bővítette szakmai ismereteitszakismereteit. 1919-ben Fehér József, Ferenc társas céget alapított. Ezt rövidesen megszüntetve, 1920-ban iparigazolványt váltott ki és, amellyel [[finommechanika]]i műhelyt létesített a Budapest VII. ker., Murányi utca 18. szám alatti alagsorban. A cég neve „'''Fehér Ferenc Precíziós Mechanikai és Gépműhelye'''” lett.

A Murányi- utcai műhely, a háborúban megsérült nyomdai kézi- éss gépi számozógépek, perforáló szerszámokperforálószerszámok, fényképező-és s mozigépek, gyógyszergyári pasztillázógépek, valamint egyetemek, intézetek laboratóriumi eszközeineklaboreszközeinek javításával foglalkozott. Az üzem fejlesztéséhez szerszámgépekre volt szükség, de erre még nem volt elég tőkéje. Fehér öntő-, lakatos-, esztergályos kisiparosokból alkalmi szövetkezetet szervezett, éss ezekkel együttműködve bővítette gépparkját. Így lehetősége volt a külföldi Mono- és a Lyno típusú szedőgépek pótalkatrészeinek hazai gyártására. A Fehér által szerkesztett szalag perforálószalagperforáló géppel megoldódott a Mono szedőgépek papírtekercseinek hazai előállítása. 1925-ben az Országos Ipari Tárlaton részt vett kiállításán, Nagy Aranyéremmel tüntették ki. A nyomdaipar részérenyomdaiparnak elvállalta az eddig külföldről beszerzett gépi számozógépek készítését, amelyekkelmelyekkel az 1 Koronáskoronás bankjegyekbankók éss kötvények számozása történt. 1926-ban az Országos Iparegyesület közgyűlésén szakmaiszaktevékenységét tevékenységét Ezüst-éremmelezüstéremmel tüntették ki. Az Államnyomda által készített magyar a posta- és azilletménybélyegek illetményperforálószerszámait bélyegek perforáló szerszámait 1926-19381926–38-ig a Fehér -cég készítette.

Fehér jó szakmai kapcsolatban volt [[Szvetics Emil]] elektromérnökkel, akiki akkoriban a [[Telefonhírmondó]] igazgatója volt, és később a Rákóczi- út 22 sz. alatt önálló elektrotechnikai laboratóriumotlabort nyitott. A Posta részérePostának mikrofonok, hallgatók, papír kondenzátorokpapírkondenzátorok, [[Lengőtekercseslengőtekercses műszer|Deprez -rendszerű]] mutatós műszerek éss kábelmérőhidak készítésével foglalkozott. Az 1925-ben megindult hazai rádiózás kedvező munka-lehetőségetmunkalehetőséget jelentett. Fehér a kezdeti kristálydetektoros rádióvevők házi összeállításához kis építőszekrényeket készített. Mindkét vállalkozás számára kedvezően hatott a [[lakihegyi adótorony|lakihegyi adóállomás]] megépítése.

Fehér kapcsolatot tartott fenn az Amerikában élő [[Gáti Béla]] nyugdíjas elektromérnökkel, aki korábban a [[Posta Kísérleti Intézet]]ben a főnöke volt. A nagyfrekvenciás mérésekre alkalmas szabadalmazott Gáti -féle Barreteres mérőberendezésekből [[Japán]]ba és [[Olaszország]]ba is szállítottak.

Szvetics 1926-ban történt halála után, Fehér 1927-ben az özvegyétől 10 évi részletre megvette a Szvetics műhelyét és laboratóriumátlaborját. 1928-ban a Murányi- utcai műhelyével átköltözött a Rákóczi út 22. sz IV. emeletiem.-i jól felszerelt műhelybe éss laboratóriumbalaborba. A vétellel jelentősen bővült a géppark éss a gyártói profil. Nem adta fel Sztevics üzletkörét, a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]]-ot éss a [[Magyar Posta Zrt.|Postát]]. Az új műhelyben eddig a Posta részérePostának készített papír kondenzátorokpapírkondenzátorok gyártását megszüntette, mert a rádiók gyártásához a nagy tételben szükséges [[kondenzátor (elektronika)|kondenzátor]]ok sorozatgyártásához új, modernkorszerű gépeket kellett volna beszerezni. Korszerű formában új függőszálas tükrös [[galvanométer]]ekkel készültek a Szvetics -féle kábel mérőhidakkábelmérőhidak. A Standard Villamossági laboratóriuma részérelaborjának [[villamos ellenállás mérése#Wheatstone-híd|Wheatsone]]- [[villamos ellenállás mérése#Thomson-hid|Thomson -mérőhidak]], [[Etalon-ellenállás|etalon-ellenállások]], precíziós ellenállás -sorozatok, kapacitás mérőhidak, hullámmérők, nagyérzékenységű függőszálas laboratóriumi műszereklaborműszerek készültek. A rádióamatőrök nagyfrekvenciás méréseihez Fehér kidolgozta a Magyarországon eddig még nem gyártott [[thermó-keresztes műszer]]eket. A gyengeáramú berendezésekhez a régi fémházas műszerek helyett bakelit házasbakelitházas új műszer típusokatműszerfajtákat kellett kidolgozni, de ezeknek aezek kifejlesztését éss felszerszámozását, a külföldi nagy vállatok (Weston, [[Hartmann & Braun]], [[Magyar Siemens-Schuckert Művek|Siemens-Schuckert]]) nagysorozatban gyártott, kedvező áron importálható műszerei miatt csak lassan, fokozatosan lehetett kialakítani. Ugyanakkor a külföldi cégek műszereinek javítását, hitelesítését a gyári szervizek hiányában, a Fehér laboratórium-labor végezte.

A honvédséggel a kezdeti kapcsolatok a kísérletek szintjén 1927-ben indultak meg. [[Jáky József]] (Janicsek József) százados, a [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia]] tanára Fehérrel közösen folytatta kísérleteit a [[ballisztika|ballisztikus]] lövedéksebesség-mérőhöz. Itt kísérletezték ki a [[galvanométer|ballisztikus galvanométer]]t is, melynek sorozatgyártását [[1931]]-től a [[Gamma (gyár)|Gammában]] indították be. Fehér jól számított, a [[Söntellenállássöntellenállás|sönt]]öket a gyártáshoz cége szállította.

A Fehér -műhely hírnevét öregbítette a Marschalko-féle olajviszkoziméterolaj-viszkoziméter kipróbálása, melyet [[1928]]-ban szabadalmaztattak, majd Fehér megszerezte a termék előállításának jogát. A MÁV-nak, az Útügyi Intézetnek, az [[Magyar Állami Földtani Intézet|Állami Földtani Intézet]]nek, és a [[Balatonfűzfő|fűzfő]]i hadianyaggyárnak egyaránt szállítottak. A találmány után német, angol, amerikai, és francia cégek érdeklődtek.

Az 1929–1933. évi [[nagy gazdasági világválság]] súlyosan érintette a céget. Kényszerűségből újra gyártottak nyomdaipari termékeket, gyógyszeripari préseket, [[mikroszkóp]]okat, [[spektroszkóp]]okat, Thomson-hidakat, [[dekádellenállás|ellenállás dekád]]okat. Fehér műhelyét 1930. októberébenoktóberben az V. kerületker., Váci út 26. alá helyezte át. A felfelé ívelés 1935 körül következett be. Újra gyártott viszkozimétereket éss kis műszereket. A cég 1936-ban újra kapcsolatba került a honvédséggel. Angol légifényképező berendezéseket javított, majd [[Olaszország|olasz]] gyártmányokat. (fotógéppuska). A javítások során merült fel a hazai tervezésű fotógéppuska megalkotásának gondolata, melyet csak a [[második világháború|II. világháború]] alatt fejlesztettek ki.

A nyomdaipar még mindig jelentős megrendelésekkel halmozta el a Fehér -céget, mely már kinőtte a Váci úti műhely kereteit. Ekkor Fehér 1937. októberébenoktóberben [[Kispest]]re költözött egy 1000 négyszögölesnégyszögölös telekre. A szoba-konyhás lakásokat műhelyekké alakíttatta. A költözéssel háttérbe szorult a nyomdaipari termékek gyártásának egy része. Előtérbe került a rádióműszergyártásrádióműszer-gyártás. Nagy tételekben szállított a [[Telefunken]], [[Telefongyár]], [[Magyar Siemens-Schuckert Művek|Magyar Siemens Művek]] éss az [[Orion (magyar vállalat)|Orion]] cégeknek.

Az [[1938]]. évi-as [[berlin]]i nemzetközi kiállításon a kiállítás nagydíját is elnyerte. (Szvetics-rendszerű tükrös [[galvanométer]], olajviszkoziméter.)

[[Fájl:Az új üzemépület.jpg|bélyegkép|jobbra|230px| Fehér Ferenc Elektromos Finommechanikai Készülékek Gyára ]]

A haditermelésbe történő bekapcsolódás igen gyors fejlődést eredményezett. A gyárat a [[Honvédelmi Minisztérium]] jelölte ki hadianyaggyártásra. A kapacitás 97%-át 1942-ben már honvédségi megrendelések tették ki. A gyártelep bővítése soránbővítésekor a felépülő új épület földszintjén és első emeletén 1–1 gyártóműhelyt (80 főre), az alagsorban 140 fő befogadására alkalmas óvóhelyet, étkezdét, raktárt alakítottak ki. Fehér a költségek egyhatodát vállalta. A beruházáshoz 1943. április 17-én 300 000 pengő állami kölcsönt kapott, melynek fejében elsőbbséget élveztek a hadiipari megrendelések. Az új üzembe 1943. szeptember végén költöztek be.

Fehér továbbfejlesztette a Nistri-féle fotógéppuskát. A Honvédségi Repülési Kísérleti Intézet a 4114 típusú fotógéppuskával kívánta felszerelni a Magyarországon gyártott Messerschmidt gépeket. (109-es, 110-es és 210-es típusok.). 150 darabos megrendelést kapott. Az első 50 darab 1944. áprilisáraáprilisra készült el.

A gyár szerencsésen elkerülte a kitelepítést. 1944. november 10-tőlétől nem termelt rendszeresen. Mivel beleesett a frontvonalba, 1945. január 4-én bombatámadás érte. A bombázással kiesett a termelőkapacitás 20%-a.

A műszeripar gyárai nem kerülhették el az 1949-es évi [[államosítás]]t. Felmerült annak a szükségessége, hogy a kis létszámú, csekély kapacitású üzemeket egy nagyobb vállalat keretébenvállalatban vonják össze. Ennek soránEzalatt terelődött a figyelem a háború alatt kibővített Fehér-féle gyárra. A villamosműszer-gyártás így [[Kispest|Kispestre]]re összpontosult. 1949. június 8-án 442 fővel megalakult Kispest legfiatalabb gyára. Az új vállalat az ''Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára'' nevet viselte 1950. november 23-tólától, éss a 244/1950-es számú. MT-rendelet a gyár ingatlanjait bekebelezte az állam javára.

Fájl:Beadó differenciál mA mérő.jpg|Beadó differenciál mA -mérő

* Koroknai Ákos: A GANZ MŰSZER MŰVEK TÖRTÉNETE. GMM, 1975.