Wikipédia

„Emberi agy” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
82. sor:
A kisülés az '''axondombon''' kezdődik, majd az axonon keresztül, annak végét elérve egy szinapszisba érkezik, ahol új neurotranszmitter molekulák létrejöttéhez vezet, és szomszédos sejt dendritjeivel érintkezve annak feltöltését gerjesztheti. Ez a folyamat addig folytatódik amíg az ingerület egy meghatározott sejtet (például egy efferens jelzéssorozat esetén izommozgató sejtet) el nem ér.
 
Az elektromos jelzés tehát a sejttesten és az axonfonalakon keresztülkerestzül vezetődik. Ez nem az általunk jól ismert [[Ohm-törvénye|Ohm-törvény]] alapján való áramvezetés, hanem vezetődarabkák sorozatos feltöltését követő kisüléseiből áll. Vezetőként az axon szolgál. Ez a kb. 1 mikrométer (10<sup>−6</sup>m) átmérőjű változatos hosszúságú ''fonal'', amit [[Idegsejt|mielinhüvely]] (velőshüvely) szigetel. A [[Szigetelő|szigetelést]] az axont beburkoló speciális [[Idegsejt|glia]] sejtek ''(Schwann sejtek)'', a központi idegrendszer esetében [[Idegsejt|oligodendrociták]] állítják elő, és ezek végzik a karbantartást is. A szigetelés azonban nem folyamatos, és azt az axon vonalán egyenlő távolságú szakaszokban, kb. 1 mikrométer hosszúságú hézag a [[Agy|Ranvier-féle befűződés]] ismételten megszakítja. A töltés átadása hézagról hézagra való sorozatos átugrással, ún. [[Agy|szaltatórikus]] ''áramvezetéssel'' történik. Az effajta ''áram'' az Ohm-törvényen alapuló áramvezetésnél kb. tízszerte gyorsabb. Az áram tehát egy sorozatos feltöltési [[hullám]] formájában terjed, ami nem [[hullám|harmonikus]], hanem csökkenő [[hullám|amplitúdó]]jú. Ha tehát az eredeti potenciál nem elég magas, vagy a szigetelés meghibásodása miatt nagy a veszteség, akkor a jelzés, vagy utasítás nem érkezik célba, ami a test működésének a megbetegedésével jár. (Lásd lejjebb: ''(Amyotrophiás lateralsclerosis)''
 
Az idegsejtfal csatornái nyitására illetve zárására szolgáló [[Ingerületátvivő anyagok|neurotranszmitterek]] mindegyikének valamelyest más a hatása, illetve a jellege. A [[kémia|katalizáló]], serkentő hatást gyakorlóak, például az [[acetilkolin]], a [[Ingerületátvivő anyagok|glutamát]] és a [[szerotonin]] vegyületek, a Na<sup>+</sup>, K<sup>+</sup>, illetve Ca<sup>2+</sup> kationok csatornáinak állapotára hatnak, a főleg gátló, [[kémia|inhibitor]]ként ható [[GABA]] és [[glicin]] vegyületek pedig a Cl<sup>-</sup> anion csatornára. Az agy neuronjaiban ez a két utolsó játszik főszerepet. A neurotranszmittereket nagyrészt az axonvégződések termelik a szinapszisokban.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Emberi_agy”