„Kolozsvári Rádió” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Találtam jobb forrást is. Az első magyar nyelvű adás már 1939-ben elhangzott - Bukarestből. |
Elnézést, az utca nevét javítanom kellett |
||
54. sor:
*a vers dátuma 1931 december 5.<ref name="Rádióba mondom">{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/01000/01052/html/vers1006.htm|title=Rádióba mondom|accessdate=2017-10-27|publisher=OSZK|year=1931|author=Reményik Sándor}}</ref>
A vers írásának helyszínét azonban nem ismerjük. Ezért egyáltalán nem biztos, hogy azt valamely kolozsvári élménye lapján írta.{{jegyzet*|Bár a források 1931-et jelölnek meg, a nemzetközi tádióegyezményekben nem található 1931-ben engedélyezett frekvencia Kolozsvár helyszínnel.}} Egy újságcikk szerint 1938-ban még nem volt Kolozsvárott rádióadó. A rádiózás rajongói a Botfaluban működő berendezést kívánták Kolozsvárra áttelepíteni.<ref name="Újta felvetették">{{cite journal | title=Újra felvetették a lolozsvári rádióleadóállomás tervét| journal=Keleti Újság|year=1938| volume=XXI| issue=15| page=4-4}}</ref> A Felsőzsukon létesült adóberendezés építésének időpontja ismeretlen. A Feleki-tetőn{{jegyzet*|A források szerint 1940-ben állt már egy adótorony a ''
A Magyar Posta egy 1,25 kW-os adót telepített 1940 szeptemberében Kolozsvárott.{{jegyzet*|Már 1940-ben megindult a kísérleti adás<ref name="Kísérleti rádióadás">{{cite journal | title=Halló, itt Rádió Kolozsvár...| journal=Keleti Újság | year=1940| volume=XXIII| issue=215| url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/KeletiUjsag_1940_09/?query=SZO%3D(kolozsv%C3%A1r%20r%C3%A1di%C3%B3)%20AND%20DATE%3D(1939--1943)&pg=47&layout=s}}</ref>. A cikkben valószínű tévedés van. ugyanis a 670 méteres hullámhosszat nem lehetett a nagyközönség számára gyártott rádióvevőkön beállítani}} Ez az adó (Telefunken) eredetileg Kassán működött.<ref>{{cite web|title=A magyar rádiózás második adóberendezése|first=B. Dénes|last=Balás|url=http://www.radio-muzeum.hu/info/3kw_telefunken.html}} Az adóvégfokozat teljesítménye eltérő, ha távíró, vagy, ha telefónia üzemben működik. Az antennára való kicsatolás miatt az ERP ''hatásos sugárzási teljesítmény'' is függ a telepítés körülményeitől</ref> Az új helyén a már meglevő antennáról sugározta Budapest I. műsorát a 267,4 m méteres hullámhosszon (1122 kHz).<ref name="Ráfiós szemmel">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/Postamuzeum_Evkonyv_1990/?query=S&pg=98&layout=s|title=Kassa és Kolozsvár rádiós szemmel (1941-1944)|accessdate=2017-10-07|publisher=Postaműszaki évkönyv, 1990|author=Susánszky László}}</ref> Kábeles összeköttetés nem létezett még, ezért rádióvevővel fogták a budapesti műsort, és csak a város központjából volt kábeles összeköttetése az adótoronyig. Ezt az adót korszerűsítették, és az elavult berendezést 1942-ben átszállították Lakihegyre.
Észak-Erdély visszacsatolása előtt (1939-ban) még nem működött a kolozsvári adó<ref name="Nincs remény">{{cite journal | title=Nincs remény a kolozsvári rádióállomás felépítésére | journal=Keleti Újság| year=1939| volume=XXII| issue=114| page=4-4| url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/KeletiUjsag_1939_05/?query=SZO%3D(kolozsv%C3%A1r%20r%C3%A1di%C3%B3)%20AND%20DATE%3D(1939--1943)&pg=187&layout=s}} Az újságcikk címe: Nincs remény</ref>. Ezért 1940 és 1942 között a [[Slovenský rozhlas#Adatok|Kassáról]] átszállított kisadó működött. 1942-ben ezt egy korszerűbb berendezés váltotta fel. A kolozsvári stúdiót 1942 február 27-én avatták fel, és a háború befejezéséig működött a
</ref> Magyar nyelvű adás ezután csak a bukaresti stúdióból volt hallható 1945 május 1-jétől. 1950-ben fiókszerkesztőséget hoztak létre Kolozsvárott; ez alakult át önálló stúdióvá 1954-ben.
| |||