„141 perc a befejezetlen mondatból” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
108. sor:
* A narrátorról, [[Bujtor István]]ról megfeledkeztek a filmfeliratokban és az adatbázisokban sem szerepel. Az elbeszélő feltehetően a család valamelyik fiatalabb tagja lehet, aki nem ismerhető fel a szereplők között, és talán később, hallomásból szerzett tudomást a történtekről.
* Sokan Déry művét önéletrajzi ihletésűnek hiszik, ugyanis az író apja is öngyilkos lett. Azonban az általa ábrázolt család valójában klasszikus keresztény nagyiparos család. Déry apja háztulajdonos volt, de nem volt kirívóan gazdag. Dérynek továbbá nem voltak ilyen jellegű konfliktusai a rokonságával. Őt csupán baloldali nézetei és az emigráció távolította el némileg a rokonságtól. És a viszonya édesanyjával is mindvégig nagyon is jó volt (Két asszony).
* Furcsa viszont, hogy a mindenkori hazai politikai élet közismert őstípusa, a minden hatalmat kiszolgáló, elvtelen, gerinctelen szélkakas miért a Wavra nevet viseli és nem mondjuk a Kőröspatakhy Zalánt. Bár Dérynek közismerten voltak legendásan rossz névválasztásai, itt lehetséges hogy a furcsa névvel Déry és az alkotók ezzel a látszólagos ellentmondással, a cseh családnévvel emelik ki ezt a jólismert hazai típust.
:: Parcen Nagy Károly búcsúlevelében: ''„... minden amit tudok róla egyformán kedvemre való volt. A háború alatti hazafias propagandája éppúgy, mint bátor antimilitarizmusa az októberi forradalom idején. Nem kevésbé hogy a Kommün alatt levonta új világnézetének következményét s beállt a Vörös Hadseregbe. Majd alig egy évvel később dühös fajvédő s meggyőződéses antiszemita lett. ...”''
: illetve Lőrinc és Wavra párbeszédébenː
| |||