„Kaposvár” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Odbo (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
10. sor:
| rang = [[megyeszékhely]]<br/>[[Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)|megyei jogú város]]
| polgármester = [[Szita Károly]] ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|FIDESZ]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]])<ref>{{cite web |url=http://valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M15/T091/tjk.html |title=Kaposvár települési választás eredményei |date=2014-10-12 |accessdate=2016-01-27 | publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
| irányítószám = 7400, 7451, 7461
| körzethívószám = 82
| népsűrűség = 556,26
23. sor:
'''Kaposvár''' ([[német nyelv|németül]] ''Ruppertsburg'', [[horvát nyelv|horvátul]] ''Kapošvar'') [[Somogy megye]] és a [[Kaposvári járás]] székhelye, [[Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)|megyei jogú város]], egyetemi város és püspöki székhely.
A várost először [[1009]]-ben említik. [[1061]]-től egyházi központ szerepét töltötte be, majd a [[13. század]]ban felépült a [[Kaposvár vára|vára]] is, amely a [[török hódoltság|török időkben]] egyre fontosabb szerephez jutott. Kaposvár [[1690]]-től az [[Esterházy család]] birtokaihoz tartozott, akik a somogyi birtokaik központjává tették, így a település gazdasági és közigazgatási szerepe egyre növekedett. [[1749]]-ben [[Somogy vármegye]] székhelyét is itt rendezték be. A [[megyeszékhely]]re költözők jó része iparosokból és kereskedőkből állt, akik elindították Kaposvárt a polgári fejlődés útján. A lakosság folyamatosan nőtt, felépültek a fontosabb közintézmények, megteremtődtek a vasúti és közúti közlekedés feltételei, majd a [[19. század]]ban elindult az ipar és a gazdaság fejlődése is. Kaposvár mára a [[Dunántúl]] egyik legjelentősebb városa, gazdasági, kulturális és sportközpont lett.
==Nevének eredete==
134 ⟶ 132 sor:
=== Az új évezredben ===
Kaposvár a [[Dunántúl]] egyik legjelentősebb városa, a [[Dél-Dunántúl]] társközpontja lett. [[2000]]. [[január 1.|január 1-jén]] a korábban is itt működő Pannon Agrártudományi Egyetem és Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola összevonásával megalapították a [[Kaposvári Egyetem]]et. [[2003]]-ban dísztérré alakították át a [[Kossuth tér (Kaposvár)|Kossuth teret]], ami
Az utóbbi évtizedekben a somogyi megyeszékhely az ország egyik legdinamikusabban fejlődő településévé vált. Az elmúlt években is számos fejlesztés, beruházás történt: újjászületett a [[Belváros (Kaposvár)|belváros]], átépült a megyei kórház, középületek, közterületek, iparterületek épültek és újultak meg, új [[Kaposvár tömegközlekedése|helyi járatú buszok]] róják a város útjait.
== Címere ==
[[Fájl:HUN Kaposvár Címer.svg|
Kaposvár [[címer]]e álló, csücskös talpú katonai [[pajzs]], kék mezejének zöld hármashalmán kváderkövekből épült várkapu áll, felette három, lőrésekkel ellátott mellvédfallal. A kapu emelt félkör, melyben a zárkő, továbbá jobbról és balról a béllet három-három szimmetrikusan elhelyezkedő köve nagyobb. A kapuban felhúzott csapórács van. A bástyán három, azonos magasságú torony emelkedik egy-egy lőréssel és védőpártázatában három-három oromzattal. A pajzs felső élén természetes színű, enyhén jobbra forduló, vörös bélésű, aranyos szegélyű és pántozatú tornasisak helyezkedik el, nyakában aranyszalagon, aranymedállal. Az arany sisakkorona ötágú, rubinokkal, smaragdokkal és gyönggyel ékesített. A sisakdísz ismétli a címerpajzs kapubástyáját. A foszlányok jobbról kék és arany, balról vörös és ezüstszínűek.<ref>{{hiv-web |url=http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-kaposvar.shtml |cím=Magyar Állami Jelképek |elérés=2013-04-01}}</ref>
484. sor:
* Díszkönyv ([[Szabó Éva (keramikus)|Szabó Éva]] és Sörös Rita alkotása, 2010, anyaga bronz), [[Táncsics Mihály Gimnázium (Kaposvár)|Táncsics Mihály Gimnázium]]
* Trianon (Párkányi-Raab Péter alkotása, 2010, anyaga kő), Berzsenyi park (délkeleti sarok)
* [[Rippl-Rónai József]] (Trischler Ferenc alkotása, 2009, anyaga bronz), [[Fő utca (Kaposvár)|Fő utca]] 15.
* Tótágas (Weeber Klára alkotása, 2008, anyaga bronz), Európa park
* Bene Ferenc (Sörös Rita alkotása, 2007, anyaga bronz), Cseri utca 14.
518. sor:
* Sellő szobor (Ispánky József alkotása, 1978, anyaga kő), [[Virágfürdő]]
* Alakoskodó (Bors István alkotása, 1977 (avatás éve 2008), anyaga kő és bronz), [[Kossuth tér (Kaposvár)|Kossuth tér]] (Noszlopy utca felől)
* [[Csokonai Vitéz Mihály]] mellszobra (Fritz János alkotása, 1977, anyaga bronz), [[Fő utca (Kaposvár)|Fő utca]] 1.
* Centenáriumi emlékmű ([[Varga Imre (szobrász)|Varga Imre]] alkotása, 1975, anyaga beton és fém), Cseri park
* [[Zrínyi Ilona]] mellszobor (Mikus Sándor alkotása, 1975, anyaga kő), Zrínyi iskola, Pázmány Péter utca 32/b
586. sor:
* Bajcsy-Zsilinszky utcai szökőkút ([[1993]]), Bajcsy-Zsilinszky utca 28.
* Anna utcai ivó díszkút (Gera Katalin alkotása, [[1990]], anyaga bronz és kő), Anna utca 6.
* [[Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.|Zsolnay]] ivókút (Fürtös György alkotása, [[1988]], anyaga kerámia), [[Fő utca (Kaposvár)|Fő utca]] 21.
* Panka díszkút (Weeber Klára alkotása, [[1986]], anyaga bronz és kő), Nemzetőr sor
* Tündérrózsa díszkút (Gera Katalin alkotása, [[1983]], anyaga kő), Színház park
905. sor:
Fájl:Kaposvár Dorottya ház.JPG|A [[Dorottya-ház]] a sétálóutca elején
Fájl:Kaposvár Arany Oroszlán patika.JPG|A sétálóutca
Fájl:Kossuth Lajos utca a [[Fő utca (Kaposvár)|Fő utcáról]] nézve, előtérben a(z egykori) Latinka Sándor tér. Fortepan 21008.jpg|Az Európa park régen
Fájl:Somogyi Sportmúzeum.jpg|Jellegzetes [[Belváros (Kaposvár)|belvárosi]] épület
File:Megyei és Városi Könyvtár Kaposvár felújított épülete.jpg|[[Takáts Gyula]] Megyei és Városi Könyvtár
| |||