„Segédige” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
13. sor:
A [[magyar nyelv]] grammatikáiban sem egységes a szemlélet arról, hogy mely igék segédigék.<ref>Bokor 2007, 243–244. nyomán szerkesztett szakasz.</ref>
Vannak ún.
Szóalakteremtő segédigék a ''fog'' (a [[kijelentő mód]] jövő időjé) és a ''volna'' (a [[feltételes mód]] múlt időjé): ''lépni '''fogok''''', ''„... hisz mindazt, mi lehettem '''volna''', / — bár elrontottam — Tőled kaptam”'' ([[Váci Mihály]]: Mit elrontottam).
58. sor:
A [[szerb nyelv]]ben egyes grammatikák szerint két morfológiai segédige van, ''biti'' ’lenni’ és ''hteti'' ’akarni’.<ref>Például Klajn 2005, amely nyomán szerkesztett ez a szakasz (113–137. o.).</ref>
A '''''biti''''' segédigét több igealakban használják, melyek közül kettő gyakoribb. Kijelentő mód jelen idejű alakját használják a főigének megfelelő [[Szerb nyelv#Igeragozás|cselekvő melléknévi igenévvel]] együtt az egyik múlt időben, a ''perfekt''-nek nevezettben. A segédige rövid, hangsúlytalan alakját a melléknévi igenév mögé teszik, ha nincs hangsúllyal kiemelt szó az állítmány előtt, és az alanyt csak a személyrag fejezi ki: ''video '''sam''''' (hímnem) ’láttam’. A melléknévi igenév előtt van a segédige, amennyiben az alanyt külön szó adja, vagy más, hangsúlyos szó van az állítmány előtt: ''ti '''si''' videla'' (nőnem) ’te láttál’. A ''da li'' kérdő [[partikula|partikulával]] vagy más kérdőszóval ellátott kérdő [[Mondat (nyelvészet)|mondatban]] is a segédige a melléknévi igenév előtt áll: ''Da li '''ste''' videle ovo?'' (nn.) ’Láttátok-e ezt?’ Ha eldöndendő kérdésről van szó, és csak a ''li'' kérdő partikulát használják, akkor a segédige teljes, hangsúlyos alakja használatos: '''''Jesam''' li dobro video?'' ’Jól láttam-e?’ Tagadó mondatban a tagadószó (''ne'') a segédige rövid alakjával összeolvadva található: '''''nisi''' video'' (hn.) ’nem láttál’.
A ''biti'' ''aorist''-nak nevezett múlt idejű alakja a feltételes mód leghasználtabb alakjának a képzésére szolgál, ugyancsak a főigének megfelelő cselekvő melléknévi igenévvel, és a fentiekkel hasonló szórendi szabályok szerint. Sajátossága ennek az igealaknak az, hogy úgy jelen idejű, mint múlt idejű lehet a jelentése, kontextustól függően. Példák: ''radio '''bih''''' (hn.) ’dolgoznék, dolgoztam volna’; ''radilo '''bi''''' (semlegesnem) ’működne, működött volna’; ''Ko '''bi''' pomislio?'' ’Ki hinné?, Ki hitte volna?’
| |||