„Asztma” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
15. sor:
|eMedicine_mult = {{eMedicine2|emerg|43}}
|MeshName = Asthma
|
}}
Az '''asztma''' (görögül ἅσθμα, ''ásthma'', „zihálás") a [[hörgők|légutak]] egyik gyakori [[krónikus]] gyulladásos [[betegség]]e, amelynek jellemzői a változékony és ismétlődő tünetek, a légutak reverzibilis elzáródása, és a [[bronchospasmus|hörgőgörcs]].<ref name=NHLBI07p11-12>{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|pp=11–12}}</ref> Gyakori tünetei közé tartozik a [[zihálás]], a [[köhögés]], a mellkasi szorító érzés, és a [[légszomj]].<ref name=bts2009p4>{{harvnb|British Guideline|2009|p=4}}</ref>
21. sor:
Az asztma kialakulását vélhetőleg [[genetika]]i és környezeti tényezők kombinációja okozza.<ref name=Martinez_geneenvir>{{cite journal |author=Martinez FD |title=Genes, environments, development and asthma: a reappraisal |journal=Eur Respir J |volume=29|issue=1 |pages=179–84 |year=2007 |pmid=17197483 |doi=10.1183/09031936.00087906}}</ref> A diagnózist a tünetek jellege, a huzamosabb kezelésre való reagálás, és a [[spirometria]] alapján állítják fel.<ref name=lemanske>{{cite journal |author=Lemanske RF, Busse WW|title=Asthma: clinical expression and molecular mechanisms|journal=J. Allergy Clin. Immunol. |volume=125 |issue=2 Suppl 2 |pages=S95–102 |year=2010|month=February|pmid=20176271 |pmc=2853245 |doi=10.1016/j.jaci.2009.10.047}}</ref> Klinikai osztályozása a tünetek gyakorisága, az erőltetett kilégzési másodperctérfogat ([[Spirometria|FEV1]]), és a [[kilégzési csúcsáramlás]] alapján történik.<ref name=Yawn2008/> Besorolható atópiás (külső) vagy nem atópiás (belső) asztmaként is,<ref name=RobbinsCotran2010/> ahol az atópiás megnevezés az [[I-es típusú túlérzékenység]]i reakcióra való hajlamot jelenti.<ref>{{cite book | title=Stedman's Medical Dictionary | publisher=Lippincott Williams and Wilkins | edition=28 | year=2005 |isbn=0-7817-3390-1}}</ref>
Az akut tüneteket általában belélegezhető, rövid hatású [[Béta-2-agonista|béta-2 agonistákkal]], (például [[szalbutamol]]lal) és szájon át szedhető [[kortikoszteroid]]okkal kezelik.<ref name=NHLBI07p214>{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|p=214}}</ref> Nagyon súlyos esetekben intravénás kortikoszteroidokra, [[magnézium-szulfát]]ra és kórházi ápolásra lehet szükség.<ref name=NHLBI07p373-375>{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|pp=373–375}}</ref> A tünetek kialakulása a provokáló tényezők, például az [[allergén]]ek<ref name="NHLBI07p169">{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|pp=169–172}}</ref> és az [[irritáns]]ok elkerülésével, valamint belélegezhető kortikoszteroidok rendszeres használatával előzhető meg.<ref name=GINA_2011_page71>{{harvnb|GINA|2011|p=71}}</ref> Ha az asztma tünetei kontrollálhatatlannak bizonyulnak, [[Béta-2-agonista|hosszú hatású béta-agonisták]] vagy [[Leukotrién receptor antagonista|leukotrien antagonisták]] is használhatók.<ref name=GINA_2011_page33>{{harvnb|GINA|2011|p=33}}</ref> Az asztma gyakorisága az 1970-es évektől kezdődően jelentősen megnőtt. 2011 óta 235–300 millió embert érint világszerte,<ref name=WHO2011/><ref name=GINA_2011_page3/> és ezek közül körülbelül 250 ezren haltak meg.<ref name=GINA_2011_page3>{{harvnb|GINA|2011|p=3}}</ref> Magyarországon {{szám|300000}} körüli asztmás beteget tartanak nyilván. A betegségnek május 7. a világnapja.<ref name=hazipatika>{{cite web |url=http://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/legzoszervi_megbetegedesek/cikkek/300_ezren_kuzdenek_asztmaval_magyarorszagon/20130506151852 |title=300 ezren küzdenek asztmával Magyarországon |publisher=hazipatika.com |accessdate=2016-11-18}}</ref>
== Tünetek ==
| |||