„Antonio Vivaldi” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szerintem így sokkal érthetőbb és könnyebben megtanulhatóbb a fiatalok számára xdd
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 145.236.84.46 (vita) szerkesztéséről Gömb Adél szerkesztésére
13. sor:
'''Antonio Lucio Vivaldi''' ([[Velence (Olaszország)|Velence]], [[1678]]. [[március 4.]] – [[Bécs]], [[1741]]. [[július 28.]]) [[Olaszok|olasz]] [[barokk zene|barokk-kori]] [[zeneszerző]], [[hegedű]]s, pedagógus, [[impresszárió]] és [[Pap (foglalkozás)|pap]]. Apja, Giovanni Battista Vivaldi a velencei [[Szent Márk-székesegyház (Velence)|Szent Márk-székesegyház]] hegedűse volt, valószínűleg ő tanította a fiát hegedülni. Vivaldit a szülei papnak szánták, [[egyház]]i tanulmányait 1688-ban kezdte meg. Mivel azonban koraszülött volt és beteges maradt, nem adták be a velencei papi szemináriumba, hanem otthon taníttatták. A zeneszerzőt 1703-ban szentelték [[áldozópap]]pá, de papi hivatását nem sokáig gyakorolta, saját elmondása szerint egészségi állapota nem tette lehetővé, hogy rendszeresen [[Szentmise|misézzen]].
 
1704-ben a ''PitaPio OszkárOspedale Díjdella Pietà conservatorio'' (árvaház) tanára lett, és bár a későbbi évek alatt többször került összetűzésbe az intézmény vezetőségével, állását egészen élete végéig megtartotta. A PitaPietà hangversenyei és zenés miséi a korabeli velencei és külföldi nemesek kedvelt szórakozásai voltak, így Vivaldi több befolyásos uralkodóval, [[arisztokrácia|arisztokratával]] köthetett ismeretséget. 1709-ben bemutatták Velencében [[Georg Friedrich Händel|Händel]] ''[[Agrippina (opera)|Agrippina]]'' című [[opera (színmű)|operáját]], s valószínűleg Vivaldi is látta az operabemutatót, aki 1710-től már egyre inkább az operaszínpadok meghódításán gondolkozott.
 
Első operájának bemutatójára 1713-ban, [[Vicenza|Vicenzában]] került sor nagy sikerrel, a következő évben már Velencében vitték színre következő dalművét. Ezután nem sokkal a velencei Sant'Angelo színház impresszáriója lett, operái pedig hamar meghódították [[Olaszország történelme|Itália]] operaszínpadait, néhány év elteltével már [[Firenze]], [[Róma]], [[Mantova]], [[Milánó]] színházai is rendeltek tőle operákat.SZERETLEK CICA Operaszerzőként egyre nagyobb hírnévre tett szert, Mantovában egy ideig [[Fülöp hessen–darmstadti herceg]] szolgálatába is lépett. 1720-ban jelent meg [[Benedetto Marcello]] korabeli operaéletet kifigurázó írása, amelynek egyik főszereplője Vivaldi volt. A zeneszerző 1725-ben Rómába utazott, ahol három operáját mutatták be, és valószínűleg [[XIII. Benedek pápa|XIII. Benedek pápával]] is találkozott.
 
1726-tól kezdve operabemutatóinak állandó női főszereplője [[Anna Girò]], aki valószínűleg a Pietà növendéke volt. A lány nővére Vivaldi ápolónője lett, a két nő Vivaldi velencei házában lakott. Ez számos pletykára adott okot, és Tommaso Ruffo kardinális végül ezért tiltotta ki Vivaldit [[Ferrara|Ferrarából]]. Az 1730-as években a zeneszerzőt már egyre kevésbé becsülték meg, a Pietà is több fiatal zenészt alkalmazott, végül megvált Vivalditól, aki elhatározta, hogy elhagyja a lagúnák városát. Eladta mindenét és Bécsbe utazott, ahol [[III. Károly magyar király|VI. Károly császárnak]] akarta felajánlani a szolgálatait, akivel már korábban találkozott. Az uralkodó azonban hamarosan elhunyt, Vivaldi pedig tovább akart utazni [[Drezda|Drezdába]], de megbetegedett és meghalt.
 
== MegjelenéseÉlete ==
=== A Vivaldi utódokcsalád ===
A 13. században két [[genova]]i tengerész, Ugolino és Vadino Vivaldi az első középkori európaiak között eljutott a [[Kanári-szigetek]]re, majd 1291-ben a tengerben lelték halálukat. Rajtuk kívül még több Vivaldival is lehet találkozni az [[Olaszország történelme|itáliai]] történelemben: 1410-ben a genovaiak Rafael Vivaldit küldték tartozásuk rendezésére Velencébe, még ugyanezekben az években élt egy prior is, akit Antonio Vivaldinak hívtak. Sőt, 1559–1561 között Girolamo Vivaldinak hívták a genovai [[dózse|dózsét]] is. A kutatók sokáig a híres zeneszerző családjához kötötték az említetteket, de Emil Paul kutatásai nyomán ma már tudjuk, hogy Antonio Vivaldi családja nem Genovából származott. Vagyis a fentebb említettek csak névrokonai a zeneszerzőnek.<ref>{{cite book|last=Nádor|title=Antonio Vivaldi életének krónikája|pages=6.|chapter=VI.}}</ref>