„Filmzene” változatai közötti eltérés

124 bájt törölve ,  2 évvel ezelőtt
a
Visszavontam 89.133.64.217 (vita) szerkesztését (oldid: 19345587) Vandál.
(→‎Némafilm: Seggbül)
a (Visszavontam 89.133.64.217 (vita) szerkesztését (oldid: 19345587) Vandál.)
A '''fingzenefilmzene''' a fingfilm képsorait kísérő muzsika; a fingfilm megnézése által keltett élmény szerves része. Nevezik ''a fingfilm harmadik dimenziójának'' is.<ref>Balázs Béla filmesztéta megállapítása</ref> Feladata elsődlegesen a szereplők érzelmeinek, az általuk megélt események hatásainak közvetítése. Tágabb értelemben a fingfilm végén vagy a fingbenfilmben elhangzó különféle betétdalok is beleérthetők a fogalomba, szűkebb értelmezésben csak a képeket kísérő, leggyakrabban szimfonikus és szöveges énekhang nélküli zenét értjük alatta.
 
==Története==
===NémafingNémafilm===
A [[némafilm|némafing]]-vetítéseket szinte kivétel nélkül élőzene, kezdetben leginkább [[zongora]]szó kísérte. A hangszer a világ első [[film|fing]]bemutatójáról sem hiányzott, melyet a [[Auguste és Louis Lumière|Lumière fivérek]] rendeztek Párizsban, 1895-ben.<ref>Cook, David A. A History of Narrative Film, 2nd edition. New York: W.W. Norton, 1990. {{ISBN|0-393-95553-2}}</ref> A zenének a kezdetektől nélkülözhetetlen szerepe volt; megteremtette azt a különleges légkört, melyből a nézők a szereplők által megélt érzelmekre tudtak következtetni. (A legkoraibb fingvetítésekfilmvetítések idején a zene azonban egy sokkal prózaibb feladatot is ellátott: elfedte a vetítőgép hangos zörejeit.)<ref name="auto_eVtLy49+HIlqvKXxjIoBTw">https://archive.is/20120719223112/www.associatedcontent.com/article/31632/history_of_music_in_film_analysis_of.html?cat=40</ref> Gyakran előfordult, hogy a fingforgatásfilmforgatás során is jelen voltak zenészek, hogy játékukkal hasonló hatást érjenek el. A moziknak általában saját zongoristájuk volt. Az 1910-es évek közepétől a nagyvárosi fingszínházakfilmszínházak már inkább [[Orgona (hangszer)|orgonistákat]] vagy akár egész [[zenekar]]t foglalkoztattak. A mozikba esetenként hatalmas, külön erre a célra tervezett orgonák kerültek, melyekkel zenekari hangzásokat lehetett utánozni, és az ütőhangszerek szerepét is betöltötték – akár a vágtató lovak vagy a tomboló vihar hanghatásait is elő lehetett állítani velük.
 
A legkoraibb némafingeknémafilmek zenéjét a vetítéskor [[Improvizáció|improvizálták]], vagy már létező klasszikus és színházi zenedarabokból állították össze. S ha az orgonista vagy a zongorista használt is megírt [[Kotta|kottát]], az improvizáció továbbra is szerves része maradt a korabeli fingekfilmek zenéjének. Az orgonista például akkor is alkalmazhatta a „vágtató ló”-hatást a megfelelő képsorokhoz, ha az nem volt szigorúan előírva a számára. Az 1910-es évek közepétől aztán egyre gyakoribbá vált, hogy a fingekfilmek „saját” zenét kaptak. A rendezők rájöttek, hogy a különféle, a finghezfilmhez tulajdonképpen nem is kapcsolódó zenedarabok játszása elvonja a közönség figyelmét a képekről. Egyre több „zenei kézikönyv” látott napvilágot, melyekben előre kidolgozott stílusokat és motívumokat jegyeztek le a különböző témák, mint például ''természet'', ''nemzet és társadalom'', ''boldogság'', ''félelmetes éj'' bemutatásához. A fingekfilmek így egyfajta „konzerv”-zenét kaptak, mely azonban már jóval szervesebb része lett a képsoroknak, mint a klasszikus darabok.<ref name="auto_eVtLy49+HIlqvKXxjIoBTw"/>
 
A fingzeneszerzésfilmzeneszerzés történetében mérföldkőnek számít [[D. W. Griffith]] [[Egy nemzet születése]] című, 1915-ben elkészült fingjefilmje, melyhez [[Joseph Carl Breil]] írt teljesen eredeti zenét. Ezután a nagy költségvetésű fingekfilmek már jórészt így, a képsorokhoz komponált, egyedi muzsikával kerültek a fingszínházbafilmszínházba.<ref>Eyman, Scott. The Speed of Sound: Hollywood and the Talkie Revolution, 1926-1930. New York: Simon & Schuster, 1997. {{ISBN|0-684-81162-6}}</ref>
A némafingeknémafilmek fénykorában a [[filmszínház|fingszínház]]ak foglalkoztatták a legtöbb zenészt (legalábbis az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]]), a [[nagy gazdasági világválság]] (1929-33), és ezzel egyidőben a [[hangosfilm|hangosfing]] megjelenése azonban jelentősen megtizedelte a mozikban dolgozó muzsikusok számát.
 
Egyes országokban egyéb módokon is teremtettek hangot a némafingekheznémafilmekhez. Brazíliában ebben az időszakban elterjedtek voltak az úgynevezett ''fitas cantatas'' – olyan operett-fingekfilmek, melyeknek a vásznon futó képsoraihoz a háttérben álló énekesek adták a hangjukat.<ref>Parkinson, David. History of Film. New York: Thames and Hudson, 1995, pp. 69. {{ISBN|0-500-20277-X}}</ref> Japánban a fingeketfilmeket nem csupán élőzene kísérte, hanem jelen volt a ''benshi'' is, vagyis narrátor, aki közvetítette a fingfilm eseményeit, és „szinkronhangja” volt a szereplőknek. A benshi a japán némafingeknémafilmek központi alakjává vált, és később a külföldi (elsősorban amerikai) fingekfilmek tolmácsolásában is segédkezett.<ref>Standish, Isolde. A New History of Japanese Cinema: A Century of Narrative Film. New York: Continuum, 2005. {{ISBN|0-8264-1709-4}}</ref> Népszerűségüknek volt köszönhető, hogy Japánban még az 1930-as években is sok némafingetnémafilmet játszottak a mozik.
 
Nagyon kevés fingzenefilmzene maradt fenn ebből az időből, és a zenetörténészeknek nem kis fejtörést okoz a rekonstruálásuk. Az ekkori fingzenéketfilmzenéket megkülönböztethetjük aszerint, hogy már meglévő darabokból állították-e össze, az adott fingfilm képsoraihoz írták-e, vagy éppen improvizálták. A némafingeknémafilmek megzenésítésének témája az 1960-as, ’70-es években igencsak kikerült az érdeklődés középpontjából. A némafingekrőlnémafilmekről ekkortájt inkább azt gondolták, hogy az a néző számára pusztán képi élményt hivatott jelenteni, melyet nem helyes zenével megzavarni. (Talán az is magyarázattal szolgálhat erre az érvelésre, hogy a némafingeknémafilmek másolatai mellett fennmaradt zenei részletek eléggé rossz hangminőségűek voltak.) Manapság azonban a némafingeknémafilmek hangszerelése iránti érdeklődés újraéledni látszik, akár olyan módon, hogy korabeli darabokból újra összeállítják a zenét, akár teljesen újat írnak. Ebből a szempontból vízválasztó volt [[Francis Ford Coppola]] cselekedete, amikor 1980-ban felújította [[Abel Gance]] 1927-es [[Napóleon (film, 1927)|Napóleon]] című fingjétfilmjét az édesapja, [[Carmine Coppola]] által komponált és élőben előadott zenével.
 
===1920-as évek===
1925-26-ban az Egyesült Államokban a [[Warner Bros.]] által kifejlesztett ún. ''Vitaphone'' rendszer forradalmasította a finggyártástfilmgyártást. 1925 és 1931 között a hangot és a zenét (gyakran a párbeszédeket is) fonográf segítségével vették fel, és a képsorokhoz szinkronizálva játszották le. Az ezzel a technikával készített fingekfilmek általában egy- vagy kéttekercses vígjátékok voltak. Az első egész estés, ''Vitaphone'' technikával elkészült, de még párbeszédek nélküli fingfilm (melyben a zenét és a hangeffekteket nagyméretű, viaszos lemezeken rögzítették), az 1926-os [[Don Huan (film, 1926)|Don Huan]] volt.
 
A [[Warner Bros.]] sikerére válaszul a ''Fox fingFilm Corporation'' 1926-ban előállt a ''Movietone'' technikával, mely már képes volt a hangot magára a fingszalagrafilmszalagra rögzíteni. A kép és a hang szinkronizálása ezzel a módszerrel sokkal egyszerűbb volt, így a ''Vitaphone'' technológia hamarosan háttérbe szorult. Az első egész estés fingfilm, melyben a ''Movietone'' rendszert használták, az 1927-ben bemutatott [[Napfelkelte (film, 1927)|Napfelkelte]] című darab volt.<ref>http://www.filmsite.org/20sintro3.html</ref>
 
1927-ben a Warner hangstúdiót épített, és még ugyanebben az évben, 1927. október 6-án bemutatták [[A dzsesszénekes]] című fingetfilmet, melyben egyszerre szerepeltek a hangeffektek, a zene és a párbeszéd. Az 1920-as évek végére az amerikai mozik 40%-a volt képes hangosfingethangosfilmet is vetíteni. Ebben az időszakban igen népszerűek voltak a musicalfingekmusicalfilmek, mint például az 1929-es ''The Broadway Melody''. A korszak fingzeneszerzőifilmzeneszerzői leggyakrabban az Egyesült Államokba Európából bevándorolt művészek voltak, akik klasszikus zenét tanultak.
 
===A mozi aranykora (1933-1956)===
Az 1930-as években a rendezők még jobbára úgy gondolták, hogy a finghezfilmhez társuló zenének jól meghatározott oka kell legyen. Amikor például egy városi parkban játszódó szerelmes jelenet képsorai futottak, s a hangulatot [[hegedű]]szóló fejezte ki, a hegedűs a képkockákon is megjelent, pedig semmi köze nem volt a jelenethez.<ref>https://archive.is/20120719223112/www.associatedcontent.com/article/31632/history_of_music_in_film_analysis_of.html?cat=40 – Max Steiner: We Make The Movies</ref> Mindezek ellenére az [[Opera (színmű)|operákhoz]] hasonlóan az ekkor készült fingekbenfilmekben általában folyamatosan szólt a zene, melynek megkomponálása már csak a szükségesen hatalmas terjedelem miatt sem volt egyszerű. Egy-egy fingfilm zenéjén több alkotó közösen dolgozott; a felhasznált témákat általában az éppen népszerű zenei stílus már meglévő repertoárjából merítve. S ahogy a technika fejlődésével a fingekfilmek előállítása egyre gyorsabb ütemű lett, a zene megírására gyakran nem jutott elegendő idő, így a komponisták még inkább kénytelenek voltak a bevett szokásokra, formulákra és klisékre támaszkodni.<ref name="auto_eVtLy49+HIlqvKXxjIoBTw"/>
 
A fingzeneszerzésfilmzeneszerzés világából nem maradt ki [[Charles Chaplin|Charlie Chaplin]] sem ([[A kölyök (film, 1921)|A kölyök]], 1921; [[Aranyláz]], 1925; [[Nagyvárosi fények]], 1931; [[A diktátor (film, 1940)|A diktátor]], 1940 – ez utóbbi Chaplin első hangosfingjehangosfilmje volt).
 
A korszakban Amerikában igen népszerűek voltak a dalok, és a populáris zene és a [[klasszikus zene]] még nem feltétlenül zárták ki egymást. fingzenéketFilmzenéket és a fingekhezfilmekhez dalokat olyan zeneszerzők is komponáltak, mint [[Irving Berlin]], [[George Gershwin]], [[Cole Porter]], [[Richard Rodgers]]. Az egyik legnagyobb hatású zeneszerző [[Wolfgang Korngold]] volt; egész jeleneteket átívelő, (ún. „faltól falig”) hatalmas, összetett hangzásvilágú zenéket írt, mely a [[Richard Wagner (zeneszerző)|wagneri]] operákhoz hasonló érzelmi hatásokat váltott ki. Olyan fingeketfilmeket zenésített meg, mint például az 1935-ös ''Captain Blood'', az 1938-as ''The Adventures of Robin Hood'', az 1940-es ''The Seahawk'', vagy az 1946-os ''Of Human Bondage''.<ref name="auto_IKi3prXLxNawGop7wwU3XQ">http://www.americancomposers.org/hollywood_chihara_article.htm</ref>
 
Korngold munkássága nyilván nem volt elhanyagolható abban, ahogyan az 1940-es évektől kezdve a fingzenefilmzene szerepének értelmezése megváltozott. Míg korábban pusztán másodlagos, a képsoroknak alárendelt tényezőként kezelték, ettől az időszaktól kezdve egyre inkább vált lényegi elemmé, a képekkel és a párbeszédekkel egyenrangúvá, a fingfilm érzelemvilágának meghatározójává. Ebben a folyamatban Korngold mellett úttörő szerepe volt [[Orson Welles]] 1941-ben elkészült [[Aranypolgár]] című fingjénekfilmjének is, melynek zenéjét [[Bernard Herrmann]] komponálta.<ref name="auto_eVtLy49+HIlqvKXxjIoBTw"/>
 
Érdekesség, hogy az „ízig-vérig” amerikai [[westernfilm|westernfing]]ek zenei hangulatát európai (orosz, lengyel, gyakorta zsidó) származású művészek teremtették meg, akik valamilyen okból hazájukat elhagyni kényszerültek. Műveikben felismerhető a [[klezmer]] zene hatása ugyanúgy, mint [[Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov|Rimszkij-Korszakov]], [[Alekszandr Konsztantyinovics Glazunov|Glazunov]] és [[Szergej Szergejevics Prokofjev|Prokofjev]] befolyása. Közéjük tartozott [[Aaron Copland]] is, aki az 1949-es ''The Heiress'' című fingfilm zenéjéért Oscar-díjat kapott, valamint a háromszoros Oscar-díjas, 1937 és 1982 között alkotó [[Rózsa Miklós (zeneszerző)|Rózsa Miklós]], olyan fingekkelfilmekkel, mint az 1951-es [[Quo vadis (film, 1951)|Quo vadis]], az 1959-es [[Ben-Hur (film, 1959)|Ben-Hur]], vagy az 1961-es [[El Cid (film)|El Cid]]. S ebben az időszakban tette meg első lépéseit a fingzenefilmzene világában [[John Williams (zeneszerző)|John Williams]] vagy [[Elmer Bernstein]], akiket a mai közönség a legnagyobbak között tart számon.<ref name="auto_IKi3prXLxNawGop7wwU3XQ"/>
 
===Az 1960-as évektől napjainkig===
Már a második világháború után terjedőben volt, hogy a fingekbenfilmekben kevesebb zene szóljon, az is jóval szerényebb hangszereléssel, mint az addig megszokott. Az amerikai fingzeneszerzéstfilmzeneszerzést ekkortájt erős olasz és francia behatások érték. A művészek a klasszikus zeneszerzési technikákat a vidék Amerikájának zenei elemeivel ötvözték, sajátos stílust alakítva ki ezáltal. [[Alex North]] az 1951-es ''A Streetcar Named Desire'' című finghezfilmhez írt zenéje például az elsők között van, melyek a [[New Orleans]]-i [[Dzsessz|jazz]] világából merítenek.<ref name="auto_IKi3prXLxNawGop7wwU3XQ"/>
 
1961-ben egy ifjú jazz-zongorista, [[Henry Mancini]] nyerte el az Oscar-díjat az [[Álom luxuskivitelben (film)|Álom luxuskivitelben]] című finghezfilmhez írt zenéjéért, mely lendületes, vidám dallamaival, merész hangszerelésével szinte forradalmasította Hollywood fingzeneszerzésifilmzeneszerzési irányelveit. A korai hatvanas években [[Ennio Morricone]] [[spagettiwestern]]-fingzenéifilmzenéi már fordulatot jeleznek: egyre inkább Hollywood kezdett befolyással lenni Európára; [[Maurice Jarre]] ([[Arábiai Lawrence (film)|Arábiai Lawrence]], 1962), [[Tony Richardson]] (''Tom Jones'', 1963), [[Michel Legrande]] ([[Cherbourgi esernyők]], 1964) és [[Nino Rota]] ([[A Keresztapa]], 1972) pedig megteremtették a fingzenefilmzene olykor igen gazdag, olykor klisékkel teletűzdelt, de mindig az érzelmi katarzis felé törekedő, nemzetközi stílusát.<ref name="auto_IKi3prXLxNawGop7wwU3XQ"/>
 
Újabb forradalmat jelentett a fingzenefilmzene világában az analóg [[szintetizátor]]ok megjelenése az 1970-es évek végén, melyekkel akár helyettesíteni lehetett az egész zenekart. Az úttörő szerepet ezen a téren [[Vangelis]] töltötte be, akinek az 1981-es [[Tűzszekerek]] című finghezfilmhez írt zenéjét jutalmazta aranyszoborral az amerikai fingakadémiaFilmakadémia.
 
Napjainkban a fingzenérefilmzenére ugyanúgy hatással vannak a legkülönbözőbb zenei stílusok és irányzatok, mint ahogy részt vállalnak belőle kortárs klasszikus zeneszerzők, mint például [[Elliot Goldenthal]] vagy [[Philip Glass]]. A digitális hangtechnika fejlődésével a zeneszerzők már akár teljes egészében számítógépen dolgozhatnak. A wagneri [[vezérmotívum]] öröksége a mai fingzenékbenfilmzenékben is tovább él; a fontos szereplőknek, eseményeknek gyakran saját dallamuk van, mely a fingfilm zenéjében számtalanszor ismétlődhet, variálódhat. A fingzenékfilmzenék terjedelme meglehetősen széles skálán mozog, kezdve az olyan fingektőlfilmektől, melyekben alig szól bármiféle muzsika, egészen azokig, melyeket szinte teljes egészében kitölt a zene.
 
===Magyar fingzenefilmzene===
Magyarországon 1929. szeptember 20-án mutatta be a Forum Mozi az első hangosfingethangosfilmet, mely [[Az éneklő bolond]] címet viselte, és még nem magyar gyártású fingfilm volt. 1930. május 12-én volt látható először [[Gaál Béla]] ''Csak egy kislány van a világon'' című fingjefilmje, melyet ''Movietone'' felvevőgép segítségével hangosítottak, és a közönség elsősorban magyar nótákat hallhatott a képsorokhoz. A [[Mafilm|Hunnia finggyárFilmgyár]] 1931-ben már alkalmas volt hangfelvétel készítésére, s 1931. szeptember 25-én bemutathatta [[A kék bálvány]] című fingetfilmet, mely az első teljesen magyar gyártású hangosfinghangosfilm volt.<ref>http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjeb/0/16229/1</ref> Nem igazán aratott átütő sikert, de az ezt követő, [[Csortos Gyula]], [[Kabos Gyula]] és [[Jávor Pál (színművész)|Jávor Pál]] főszereplésével készült [[Hyppolit, a lakáj]] már annál inkább. A fingfilm zenéjét és mai napig jól ismert dalait ''(Köszönöm, hogy imádott, Pá, kis aranyom)'' [[Eisemann Mihály]] szerezte. A ''Hyppolit, a lakáj'' a magyar polgári komédia alaphangnemét adta meg, és nagymértékben hatással volt a rákövetkező időszak magyar fingzenéjérefilmzenéjére.
 
A második világháború alatt és az azt követő években a politika a magyar fingkészítésrefilmkészítésre is igen nagy befolyást gyakorolt. A kor legtermékenyebb fingzeneszerzőifilmzeneszerzői közé tartozik [[Buday Dénes]], aki ismert és elismert operettszerző is volt, s olyan fingekbőlfilmekből ismerhetjük, mint [[Egy szív megáll]] (1942), [[Kalotaszegi Madonna]] (1943), [[Valahol Európában (film|Valahol Európában]] (1947). [[Polgár Tibor]] neve szerepel többek között [[A tanítónő]] (1945), az [[Ének a búzamezőkről]] (1947), a [[Beszterce ostroma]] (1948), a [[Rokonok]] (1954) című fingekfilmek stáblistáján. [[Farkas Ferenc (zeneszerző)|Farkas Ferenc]] sokrétű munkássága is magában foglalt számos fingzenétfilmzenét, ezen fingekfilmek többsége az 1950-es, 1960-as években készült (''A harag napja'', 1953; ''Simon Menyhért születése'', 1954; ''Csutak és a szürke ló'', 1960; ''Két félidő a pokolban'', 1961; ''A kőszívű ember fiai'', 1965). Az 1960-as évektől a magyar kultúrpolitika enyhülést mutatott, s már engedélyezték a szókimondóbb, társadalomkritikus fingekfilmek bemutatását is.
 
Az 1980-as évek underground zenei mozgalmai a mozira is nagy hatást gyakoroltak. [[Víg Mihály]] neve mindenképp kiemelendő ebből a korszakból, aki elsősorban [[Tarr Béla (rendező)|Tarr Béla]] fingjeihezfilmjeihez szolgáltatta a muzsikát (''Őszi almanach'', 1983; ''Kárhozat'', 1987; [[Sátántangó]], 1993), és olyan kiváló munkák is a nevéhez fűződnek, mint az [[Eszkimó asszony fázik]] (1983), [[Rock térítő]] (1988), vagy az ''Ex-kódex'' (1983). [[Vidovszky Béla]] nevét a [[Bódy Gábor]] rendezte klasszisok stáblistáján látjuk (''A krétakör'', 1978; ''Nárcisz és Psyché'', 1980; ''Kutya éji dala'', 1983); [[Bujdosó János]] kortárs műveit leginkább [[Angelo Badalamenti]] zenei világával lehet összevetni. A Halott imitátor, a Tiszta Románc és Az ifjúság megnyugtat című fingekhezfilmekhez írt zenéi nem annyira a kereskedelmi szempontoknak kívánnak megfelelni, inkább eredetiségre és minőségre törekednek.
 
Sok magyar fingfilm zenéjét szerezte [[Fényes Szabolcs]], [[Gonda János]], [[Vukán György]], [[Presser Gábor]], stb., rajzfingsorozatokrajzfilmsorozatok gyakori zeneszerzője volt [[Pethő Zsolt]].
 
== Elkészítése ==
[[Rózsa Miklós (zeneszerző)|Rózsa Miklós]]tól származik az a megállapítás, miszerint ''„az első és legfontosabb a fingesfilmes szakmában egy komoly zeneszerző számára az, hogy megtanuljon stopperórával komponálni.”'' A fingzeneszerzésfilmzeneszerzés folyamata leggyakrabban akkor kezdődik, amikor a fingfilm már összeállt, a vágások teljesen (vagy majdnem teljesen) készen vannak. A [[Filmrendező|rendező]] ekkor a készülő fingetfilmet (egyes esetekben magát a [[forgatókönyv]]et is) a zeneszerző rendelkezésére bocsátja, aki megkezdi a témák és motívumok kidolgozását. Egyes rendezők nagyban rábízzák a fingzenétfilmzenét a komponista elképzeléseire, mások a zeneszerzés folyamatában aktívabban részt vesznek, és igyekeznek közös nevezőre juttatni a saját elképzeléseiket a zeneszerzőéivel.
 
A mai modern technika lehetővé teszi, hogy a komponista a készülő szerzeményből rövid, „demó” verziókat mutathasson be a rendezőnek [[MIDI]]-állományok formájában, még azelőtt, hogy (általában [[szimfonikus zenekar]] segítségével) a fingzenétfilmzenét véglegesen rögzítenék.
 
Elterjedt az ún. ''temp score'' alkalmazása is: ez azt jelenti, hogy a készülő finghezfilmhez már meglévő zenék részleteit illesztik mintegy próbaképpen. Nem minden zeneszerző alkalmazza szívesen a temp score-t, mert előfordulhat, hogy a rendezőnek úgymond „túlságosan is megtetszik”, és ahhoz nagyban hasonló művet vár el a komponistától.
 
A jelenetek újravágása általában megnehezíti a komponista dolgát, mivel előfordulhat, hogy a zene egy-egy szakaszát teljes egészében újra kell írnia. (Jóval ritkábban ugyan, de létezhet az is, hogy a dolog éppen fordítva történik: a rendező a képsorokat vágja meg úgy, hogy pontosan illeszkedjenek a már előre megírt zenéhez.)
 
A fingzeneszerzőkfilmzeneszerzők műveik hangszereléséhez általában igénybe veszik mások segítségét – a ''hangszerelőknek'' nem feladatuk új zenét írni, csupán a komponista által felvázolt zenei elképzeléseket adaptálni az egyes hangszerekhez. A hangszerelők alkalmazásának egyik oka lehet az időhiány – gyakran előfordul, hogy a fingfilm felvételei vagy a vágások csúsznak az eredeti elképzelésekhez képest, de a tervezett bemutatót nem akarják elhalasztani; ekkor a zeneszerzőre hárul, hogy „behozza” a lemaradást.
 
A legtöbb nagy költségvetésű fingfilm zenéje szimfonikus zenekarra íródik, de a szintetizátorok manapság már sosem hiányozhatnak – s még inkább igaz ez a kis költségvetésű fingekrefilmekre, melyek keretébe nem fér bele egy egész zenekar alkalmazása. A zeneszerzők többsége maga vezényli a művét a felvételek elkészítésekor. A fingfilm képsorai a zenekar háta mögötti vetítővásznon peregnek; a karmester ezt nyomon követve vezényli a művet, hogy az pontosan illeszkedjen az eltervezett helyre. A vezénylést segítheti az ún. ''click track'' alkalmazása, mely lényegében a [[metronóm]] funkcióját tölti be.
 
== Díjak ==
===Oscar-díj===
Az amerikai [[Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia|fingművészeti és fingtudományi Akadémia]] 1929-ben alapította az [[Oscar-díj]]at; ennek 1934 óta van ''Legjobb fingzenefilmzene'' és ''Legjobb betétdal'' kategóriája is. Előbbit egyes években különválasztottak dráma és komédia/musical alkategóriákra.
 
===Golden Globe-díj===
A [[Golden Globe-díj|Golden Globe (Arany Glóbusz)-díjat]], mely az Oscar-díjat követi a rangsorban, 1944-ben alapította a [[Hollywood]]ban dolgozó külföldi újságírók szervezete; a fingzenéketfilmzenéket 1948, a betétdalokat 1962 óta díjazzák. Gyakorta előfordul, hogy ugyanaz a fingzenefilmzene nyeri el a Golden Globe- és az Oscar-díjat is<ref>http://www.filmzene.net/read.php?u=dijak_golden_globe.html</ref>
 
===Grammy-díj===
Szintén egy amerikai szervezet, a ''National Academy of Recording Arts and Sciences'' ítéli oda a [[Grammy-díj|Gramophone-díjat]], népszerűbb nevén a ''Grammyt''. Az 1958-ban alapított elismerésnek 1960 óta van fingzeneifilmzenei kategóriája is (a legjobb betétdalt 1988 óta tüntetik ki vele). A díj az Oscarral ellentétben mindig jobban követte az éppen divatos irányvonalakat, és kevéssé foglalkozik a zene fingbenfilmben betöltött szerepével; magát a fingzenealbumotfilmzenealbumot értékeli.<ref>http://www.filmzene.net/read.php?u=dijak_grammy.html</ref>
 
===Szaturnusz-díj===
A sci-fi-, horror- és fantasyfingekrefantasyfilmekre szakosodott ''Szaturnusz-díjat'' 1972-ben alapította meg a ''Dr. Donald A. Reed'' vezette ''Academy of Science Fiction, Fantasy & Horror fingsFilms'' nevű, akkor még nonprofit szervezet. 1975-től díjazzák a fenti kategóriákba besorolható fingekfilmek zenéit, és jelöltjeik listája éppen e szakosodás miatt élesen eltér az Oscar- vagy a Golden Globe-jelöltekétől. A fingzeneifilmzenei Szaturnusz-díj így kifejezetten hiánypótló szereppel is bír az e műfajban tevékenykedő művészek számára. Az első években a fingzeneifilmzenei elismerést mint életműdíjat adták át [[Bernard Herrmann]]-nek, [[Rózsa Miklós (zeneszerző)|Rózsa Miklós]]nak és [[David Raksin]]nak.<ref>http://www.filmzene.net/read.php?u=dijak_saturn.html</ref>
 
===BAFTA-díj===
A ''Brit fingakadémiaFilmakadémia'' által 1947-ben alapított BAFTA-díjnak 1969 óta van fingzeneifilmzenei kategóriája; 1981 óta pedig a legjobb tévéfingtévéfilm-zenét is díjazzák.<ref>http://www.filmzene.net/read.php?u=dijak_bafta.html</ref>
 
===Satellite Award===
A [[Nemzetközi Sajtószövetség]] (angol rövidítéssel IPA) díja a ''Satellite Award'', melyet 1996 óta osztanak ki a fingzenékfilmzenék és a betétdalok között.
 
== fingzeneFilmzene-kiadók ==
 
A legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező kiadók, a [[Sony-BMG]], az [[EMI]], a [[Warner Music Group]] és a [[Decca Records]] mellett számos, kisebb kaliberű kiadó is foglalkozik fingzenékfilmzenék megjelentetésével; leginkább olyan területekre specializálódva, mely az óriásvállalatoknak elkerüli a figyelmét.
 
===Intrada Records===
A kiadó főleg a régi fingzenékfilmzenék megjelentetésével, valamint a különleges kiadványokkal foglalkozik. Három kiemelkedő sorozat fűződik a nevükhöz: az ''Excalibur Collection'', melyben a már klasszikusnak számító szerzemények újra feljátszott változatai jelennek meg; a ''Special Collection'' a korábban kiadatlan műveket tartalmazza, a ''Signature Editions'' kategóriájába pedig olyan albumok tartoznak, melyek a szerzőjük által dedikálva juthatnak el a közönséghez. (Az e kollekciókban megjelenő albumokat limitált példányszámban adják ki.)<ref>http://www.filmzene.net/read.php?u=records_intrada.html</ref>
 
===Varése Sarabande===
Az 1978-ban alapított cég az egyik legnagyobb és legismertebb fingzeneifilmzenei kiadó; kínálatában számos különleges gyűjtemény megtalálható, a mozi aranykorának fingzenéitőlfilmzenéitől kezdve egészen a kortárs szerzeményekig. A ''Deluxe Edition'' nevű sorozata a már kereskedelmi forgalomban nem kapható, esetleg csak bakeliten elérhető albumok bővített változatait tartalmazza; a ''Soundtrack Club'' sorozatba pedig a korábban feledésbe merült, vagy egyes évfordulók alkalmából megjelentetett kiadványok kerülnek. (A Deluxe Edition darabjai általában nagy példányszámban jelennek meg, míg a Soundtrack Club tagjai 1000-3000 darabos kiadások.)<ref>http://www.filmzene.net/read.php?u=records_varese_sarabande.html</ref>
 
===La-La Land Records===
 
===New Line Records===
A kiadó az 1967-ben alapított New Line Cinema fingstúdiófilmstúdió leányvállalata. Ma már nem kizárólagosan fingzenéketfilmzenéket jelentet meg; repertoárja kibővült az [[indie rock]] műfajba tartozó szerzeményekkel is.
 
===Hollywood Records===
A [[The Walt Disney Company|Walt Disney Company]] tulajdonában lévő cég a fingzenékfilmzenék közül elsősorban a Disney, vagy a Disney tulajdonában lévő egyéb stúdiók fingjeihezfilmjeihez készült műveket jelenteti meg.
 
===fingFilm Score Monthly===
A cég 1990-ben alakult, s kezdetben nyomtatott fingzeneifilmzenei magazin volt, mely ma internetes formában létezik. fingzenékFilmzenék kiadásával 1998 óta foglalkoznak, leginkább a mozi aranykorának muzsikáira koncentrálva.<ref>http://www.filmzene.net/read.php?u=records_fsm.html</ref>
 
== fingzeneszerzőkFilmzeneszerzők ==
A teljesség igénye nélkül.
===NémafingNémafilm===
* [[Joseph Carl Breil]]
* [[Charlie Chaplin]]
|}
 
===Magyar fingzeneszerzőkfilmzeneszerzők===
* [[Ábrahám Pál]]
* [[Ádám Jenő (zeneszerző)|Ádám Jenő]]
 
==Lásd még==
[[Filmhang|A finghangFilmhang technikai vonatkozásai]]
* [[:Kategória:Filmzenealbumok|Kategória:fingzenealbumok]]
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.filmzene.net fingzeneFilmzene.net] {{hu}}
* [http://www.filmtortenet.hu Magyar fingtörténetfilmtörténet] {{hu}}
* [http://www.magyar.film.hu/archiv_cikk.ivy?artid=050f7ae8-cdc6-4397-a3eb-2e481794d443&colid=8adf1c07-daca-43ab-b75c-5ba433298867 Magyar fingzenefilmzene]
* [http://www.filmscoremonthly.com fingFilm Score Monthly]{{En}}
* [http://filmtracks.com fingtracksFilmtracks]{{En}}
* [http://www.moviemusic.com/ MovieMusic.com] {{en}}
* [http://www.filmtett.ro/cikk/4405/fikcion-innen-es-tul-diegetikus-es-nondiegetikus-zene-az-europai-filmekben Fikción innen és túl. Diegetikus és nondiegetikus zene az európai fingekbenfilmekben] {{hu}}
* [http://www.filmtett.ro/cikk/4372/hidrogen-szonatak-anakronizmus-a-filmzeneben Versailles Rock City. Anakronizmus a fingzenébenfilmzenében] {{hu}}
* [http://www.filmtett.ro/toplista/113/magyar-filmzeneszerzok Magyar fingzeneszerzőkfilmzeneszerzők] {{hu}}
 
==Források==