„Hidegháború” változatai közötti eltérés

A [[második világháború]] végére a két győztes nagyhatalom közötti egyre nehezebben tartható [[Szövetséges hatalmak a második világháborúban|szövetség]] már nem tudott ellenállni a [[Szovjetunió]] és az [[Amerikai Egyesült Államok]] ellentétes [[ideológia|ideológiáinak]] és [[nagyhatalom|nagyhatalmi]] rivalizálásának. Mindkét nagyhatalom a védelme alatt álló [[európa]]i országokból egy katonai szövetséget kovácsolt: nagyrészt nyugaton [[1949]]-ben az Egyesült Államok vezetésével kialakult az [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete]], keleten pedig [[1955]]-ben [[Szovjetunió|szovjet]] irányítás alatt a [[Varsói Szerződés]].

 

 

A szovjet befolyás alá került országokban – [[Német Demokratikus Köztársaság]], Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária – először szovjetbarát kormányok alakultak. Ezt követően kiterjedt [[államosítás]]okkal és földreformmal igyekeztek megnyerni a nincstelen rétegeket, miközben a közigazgatás „megtisztításával” gyengítették a nem kommunista erők bázisát. [[1947]] szeptemberében megalakult a [[Kominform]] (Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája), amely irányította a kommunista pártokat. [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] politikai irányvonalát a kommunisták által dominált országok egységesen követték. Egyedül a [[Joszip Broz Tito]] által vezetett [[Jugoszlávia]] került konfliktusba a Szovjetunióval. A kommunista pártok mindenütt beolvasztották a szociáldemokrata pártokat. A többi pártot felszámolták. Államosították a közép- és kisüzemeket is, tervutasításos rendszert vezettek be, s gyorsított iparosításba kezdtek. Kampányok kezdődtek a mezőgazdaság kollektivizálása érdekében, az „osztályidegenek” és az egyházak ellen.