Wikipédia

„Koreai háború” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
23. sor:
|veszteségek2 ='''Halottak száma:''' {{szám|178426}} fő<br>'''Eltűntek:''' {{szám|32925}} fő<br>'''Sebesültek:''' {{szám|566434}} fő
|egyéb = '''Civil halottak és sebesültek száma:''' Kb. {{szám|2500000}} fő
|}}Jogilag máig tart a háború, mivel a felek csupán tűzszünetet kötöttek 1953-ban,<ref name="rubicon">{{cite web|url=http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1953_julius_27_a_panmindzsoni_fegyverszunettel_veget_er_a_koreai_haboru/|title=A panmindzsoni fegyverszünettel véget ér a koreai háború|author=Tarján M Tamás|publisher=[[Rubicon (folyóirat)|Rubicon]]|accessdate=2015-05-08}}</ref> amelynek felmondásával Észak-Korea 1994 óta már legalább hat alkalommal fenyegetett, és végül 2013 márciusában hivatalosan fel is mondott.<ref>{{cite web|url= http://english.yonhapnews.co.kr/northkorea/2009/05/28/46/0401000000AEN20090528004200315F.HTML |title=Chronology of major North Korean statements on the Korean War armistice |publisher=Yonhap | work = News |date=2009-05-28|archiveurl= http://www.webcitation.org/6F0QuE8HO | archivedate = 2013-03-08 |deadurl= no}}</ref><ref>{{cite news|url = http://www.bbc.co.uk/news/world-asia-21709917 | title = North Korea ends peace pacts with South |publisher=BBC News |date=2013-03-08 | archiveurl = http://www.webcitation.org/6F0Qo2CpN |archivedate=2013-03-08 |deadurl= no}}</ref><ref name="felmond">[http://nol.hu/kulfold/phenjan_felbontja_a_megnemtamadasi_egyezmenyeket Észak-Korea felmondta a tűzszünetet]</ref>▼
|}}
{{Átírási infobox
| hangfájl =
| hivatalos magyar =
| eredeti = Semlegesebb megnevezésben: 한국 전쟁 (''{{koreai|Hanguk Jeonjaeng|Hanguk Csondzseng}}'') vagy<br>조선 전쟁 (''{{koreai|Joseon Jeonjaeng|Csoszon Csondzseng}}'')<br>Mindkettő jelentése: „koreai háború”
| egyéb nem latin = {{zászló|Észak-Korea}} '''[[Észak-Korea]] területén:'''<br />조국해방전쟁 ''{{koreai|Joguk Haebang Jeonjaeng|Csoguk Hebang Csondzseng}}'', „szülőföld-felszabadító háború”<br />{{zászló|Koreai Köztársaság}} '''[[Dél-Korea]] területén:'''<br>6·25 전쟁<''{{koreai|6·25 (yuk-isibo) Jeonjaeng|6·25 (juk-isibo) csondzseng}}'', „június 25-ei háború”
| irányelv szerint átírt = igen
}}
 
A '''koreai háború''' ([[hangul]]: 한국전쟁, [[handzsa]]: 韓國戰爭, [[A koreai nyelv átdolgozott latin betűs átírása|nyugaton]] ''Hanguk Jeonjaeng''<sup>[[Wikipédia:Koreai nevek átírása|?]]</sup>; Észak-Koreában: [[hangul]]: 조국해방전쟁, [[handzsa]]: 祖國解放戰爭, [[A koreai nyelv átdolgozott latin betűs átírása|nyugaton]] ''Joguk Haebang Jeonjaeng''<sup>[[Wikipédia:Koreai nevek átírása|?]]</sup>, ’honi felszabadító háború’; 1950. június 25. – 1953. július 27.) [[Dél-Korea|Dél-]] és [[Észak-Korea]] közötti háború volt, amelyben az [[Amerikai Egyesült Államok]] által vezetett [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] erők a déliek, míg [[Kína]] a [[Szovjetunió]] támogatásával az északiak oldalán harcolva vett részt. A háború kiváltó okai [[Korea (történelmi)|Korea]] [[második világháború]]t követő megosztottsága és az ekkorra elmélyülő [[hidegháború]] voltak, amelynek ez volt az első fegyveres konfliktusa.
 
A Koreai-félszigetet [[Japán Birodalom|Japán]] 1910-ben annektálta, és a második világháború végéig uralma alatt tartotta. A Szovjetunió, mely 1945 augusztusában üzent hadat Japánnak, az amerikaiakkal megegyezve a [[38. szélességi fok]]ig szállta meg a területet, míg az ettől délre eső részt az amerikaiak. 1948-ra ennek következében két külön kormányzat jött létre, mindkettő Korea legitim kormányának tartotta magát, és egyikük sem tekintette a kialakult határt véglegesnek. A konfliktus akkor vált nyílt háborúvá, amikor 1950. június 25-én az északi csapatok – kínai és szovjet támogatást élvezve – támadást indítottak Dél-Korea ellen. Ugyanezen a napon az [[Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa|ENSZ BT]] inváziónak minősítette az északi támadást és azonnali tűzszünetre szólított fel.<ref>Derek W. Bowett, United Nations Forces: A Legal Study of United Nations Practice, Stevens, London, 1964, pp.29–60</ref> Június 27-én a szervezet [[Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának 83. számú határozata|83. számú határozatában]] döntött egy nemzetközi ENSZ kontingens felállításáról és kiküldéséről, amely 90%-ban az Egyesült Államok, valamint húsz más ország által felajánlott fegyveres erőkből állt össze.
 
A rosszabbul felszerelt és kisebb létszámú déli haderő súlyos veszteségeket szenvedett a háború első két hónapjában, így az ország nagy részét feladva visszavonulni kényszerült a [[puszani hídfő]] területére. A puszani hídfőállás megszilárdítása után az amerikai haderő partraszállást [[incshoni partraszállás|hajtott végre]] [[Incshon]]nál, és a délkeleti erőkkel egyesülve az északi katonák jelentős részét elvágták az utánpótlástól. Az ezután megindított offenzívában elfoglalták az északi fővárost, [[Phenjan]]t és november végére a kínai határnál lévő [[Jalu (határfolyó)|Jalu folyóig]] szorították vissza az északi erőket. Ekkor Kína beavatkozása fordította meg a hadi helyzetet, az eredeti határ közelébe szorítva vissza az ENSZ erőket, ahol állóháború alakult ki a konfliktus elkövetkező két évében. A háború hivatalosan a [[panmindzsoni fegyverszünet]] megkötésével ért véget 1953. július 27-én, amelyben a határvonalat az eredetihez közel húzták meg, és létrehozták a [[koreai demilitarizált övezet]]et.
 
▲Jogilag máig tart a háború, mivel a felek csupán tűzszünetet kötöttek 1953-ban,<ref name="rubicon">{{cite web|url=http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1953_julius_27_a_panmindzsoni_fegyverszunettel_veget_er_a_koreai_haboru/|title=A panmindzsoni fegyverszünettel véget ér a koreai háború|author=Tarján M Tamás|publisher=[[Rubicon (folyóirat)|Rubicon]]|accessdate=2015-05-08}}</ref> amelynek felmondásával Észak-Korea 1994 óta már legalább hat alkalommal fenyegetett, és végül 2013 márciusában hivatalosan fel is mondott.<ref>{{cite web|url= http://english.yonhapnews.co.kr/northkorea/2009/05/28/46/0401000000AEN20090528004200315F.HTML |title=Chronology of major North Korean statements on the Korean War armistice |publisher=Yonhap | work = News |date=2009-05-28|archiveurl= http://www.webcitation.org/6F0QuE8HO | archivedate = 2013-03-08 |deadurl= no}}</ref><ref>{{cite news|url = http://www.bbc.co.uk/news/world-asia-21709917 | title = North Korea ends peace pacts with South |publisher=BBC News |date=2013-03-08 | archiveurl = http://www.webcitation.org/6F0Qo2CpN |archivedate=2013-03-08 |deadurl= no}}</ref><ref name="felmond">[http://nol.hu/kulfold/phenjan_felbontja_a_megnemtamadasi_egyezmenyeket Észak-Korea felmondta a tűzszünetet]</ref>
 
== Előzmények ==
47 ⟶ 32 sor:
[[Japán Birodalom|Japán]] 1910-ben annektálta Koreát, amit ezt követően 1945-ig saját területeként igazgatott, míg a koreaiak hiába próbálták felhívni a világ figyelmét elnyomásukra. A [[Szövetséges hatalmak a második világháborúban|szövetségesek]] már a [[második világháború]] idején foglalkoztak a félsziget jövőjével. A [[kairói konferencia]] idején megállapodtak abban, hogy Korea függetlenségét „megfelelő időben” helyreállítják. [[teheráni konferencia|Teheránban]] ezt az időpontot [[Franklin D. Roosevelt]] amerikai elnök mintegy negyven évre becsülte. A megfelelő időben megfogalmazás a [[potsdami konferencia|potsdami nyilatkozatban]] is szerepelt.<ref name="Kül-Világ">{{cite web |url=http://epa.oszk.hu/00000/00039/00003/faludi.html |title=A "koreai kérdés" eredetéről |author=Faludi Péter |publisher=Kül-Világ 2004/3 |accessdate=2015-01-11}}</ref> A konfliktus előzményeként a [[Hirosima és Nagaszaki bombázása|Nagaszakira dobott atombomba]] másnapján, augusztus 10-én [[Dean Rusk]] ezredest bízták meg a félsziget felosztásával, és augusztus 14-én egy [[National Geographic Society|National Geographic]] térkép alapján a [[38. szélességi fok]]ot jelölte meg választóvonalként.<ref>Keith Pratt: ''Everlasting Flower: A History of Korea''. Reaktion Books, 2007, {{ISBN|978-1861893352}}; 241. o.</ref> A szovjetek ellenkezés nélkül fogadták el, hogy ettől északra a szovjet, délre pedig az amerikai hadsereg fogadja a [[Koreai-félsziget]]en a [[Japán Császári Hadsereg|japán csapatok]] kapitulációját, és kezdje meg a megszállást.<ref name="Stone54">Oliver Stone–Peter Kuznick: ''Egy új világháború küszöbén''. In: BBC History, 2014/12. szám, ISSN 2062-5200; 54. o.</ref> A [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] megállt a 38. szélességi foktól északra, szeptember 8-án pedig [[John R. Hodge]] altábornagy katonái is bevonultak Koreába, így két megszállási övezet jött létre. Hodge semmilyen politikai felkészültséggel és helyismerettel nem rendelkezve látott hozzá az amerikai katonai kormányzat felállításához.<ref>Keith Pratt: i. m. 243. o.</ref>
 
A [[jaltai konferencia|jaltai konferencián]] elfogadott, a felszabaduló gyarmatokfelszabadulk [[gyámsági rendszer|nemzetközi gyámság]] alá helyezéséről szóló döntéssel szemben a [[Jo Unhjong]] vezette [[Koreai Néppárt]] az azonnali függetlenség pártján állt. Szeptember 6-án [[Szöul]]ban kikiáltották a [[Koreai Népköztársaság]]ot, Hodge azonban nem bízott a baloldali kormányban és az állam csupán februárig létezett. Időközben hazatért az [[A Koreai Köztársaság ideiglenes kormánya|ideiglenes]] kormány legelső elnöke, [[Li Szin Man]] is. Kezdetben délen volt több kommunista, míg északon több [[kereszténység Koreában|keresztény]], de utóbbiak üldözése miatt jelentős, több százezres áttelepülés kezdődött meg. Az amerikaiak, attól tartva, hogy az egész félsziget szovjet befolyás alá kerül, feloszlatták a helyi Népi Bizottságokat és helyükre volt japán tisztviselőket neveztek ki, a volt japán rendőrökből kezdték az új karhatalmat szervezni, miközben a jobboldali [[Koreai Demokrata Párt]]ot támogatták.<ref name="Pratt434">Keith Pratt: i. m. 243–244. o.</ref>
 
Délen a nagyszámú északi menekült és a Japánból hazatérők miatt munkanélküliség és élelmiszerhiány alakult ki, és a közhangulatot rontotta a korrupció és az elnyomó intézkedések. 1946 őszén az elégedetlenség általános sztrájkban és parasztfelkelésben csúcsosodott ki, a kommunistának bélyegzett tiltakozást az amerikai hadsereg és a koreai rendőrség leverte.<ref name="Pratt246">Keith Pratt: i. m. 246. o.</ref> A koreai vezetésben is több leszámolás történt, így Rjót az ideiglenes kormány vezetője, [[Kim Gu]] utasítására ölették meg, míg Gut valószínűleg Li utasítására.<ref name="Pratt434" /> A 38. szélességi foktól északra a szovjetek a saját megszállási övezetükben szovjetbarát [[Kommunizmus|kommunista]] rezsimet juttattak hatalomra [[Kim Ir Szen]] volt [[mandzsúria]]i partizánvezér vezetésével.<ref name="Stone55" />
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Koreai_háború”