„Jomo Kenyatta” változatai közötti eltérés

[[1962]] januárjában átvette a [[Kenyai Afrikai Nemzeti Unió]] (KANU) vezetését és a Törvényhozó Tanács választott tagja lett. A [[London]]ban összehívott alkotmányozó konferencián ([[1962]]. február) kompromisszumos megoldás született. Központi kormányt állítottak fel, amely a kereskedelmi, a pénzügyi és a külügyi teendőket látta el. Koalíciós kormány alakult a [[Kenyai Afrikai Nemzeti Unió|KANU]] és a [[Kenyai Afrikai Demokratikus Unió|KADU]] részvételével, hogy a rendszerváltás alkotmányos útját felügyelje ([[1962]]. [[április 6.]]). A kétpárti átmeneti kormány azonban sikertelen volt. A területen sztrájkokra, felforgató cselekményekre került sor. Kenyatta minden erejét arra összpontosította, hogy a rend helyreálljon. Elérte, hogy riválisai is a függetlenség mielőbbi elérését tekintsék elsődlegesnek. Így az [[1963]]. májusi választásokon a [[Kenyai Afrikai Nemzeti Unió|KANU]] ismét győzelmet aratott (az alsóházba 75%-ban Kenyatta híveit választották be); júniustól miniszterelnök. Az újabb londoni konferencián rögzítették a függetlenség dátumát.

 

[[Kenya]] [[1963]]. [[december 12.|december 12]]-én vált független királysággá. Kenyatta kidolgozta az ország alkotmányát, s a kormányzati politika egyik fő kérdésévé a [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniával]] való békés viszony kialakítását és fenntartását tette.<ref name="autogenerated2">Diószegi István-Harsányi Iván-Németh István: 20. századi egyetemes történet. 3. köt., Korona Kiadó, Budapest, 1997. 248. p. ({{ISBN|963-8153-90-3}})</ref> Ennek eredményeként kiáltották ki a köztársaságot [[1964]]. [[december 12.|december 12]]-én, melynek első államelnöke lett,<ref>Matz, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott, kormányzott? Magyar Könyvklub, Budapest, 2003. 168. p. ({{ISBN|963-547-849-6}})</ref> s mint az első független kenyai vezető gondot fordított a kiegyensúlyozott külpolitikára. A belpolitikában pedig végrehajtotta az ígért földreformot, amely a földtulajdon újraosztásával földeket juttatott vissza az afrikaiaknak a fehérek birtokainak részleges kisajátításával. Mint [[kikuyuk|kikuyu]] származású vezető, nem törekedett népcsoportja kizárólagos uralmának a kiépítésére, ahogyan azt [[Milton Obote|Obote]] vagy [[Idi Amin Dada|Amin]] tette [[Uganda|Ugandában]].<ref name="autogenerated2" /> Mint elnök szembefordult a baloldallal, s felszámolta [[Kenya|Kenyában]] a baloldali ellenzéket.