Wikipédia

„Elsősegélynyújtás” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Margit1951Bpest (vitalap | szerkesztései)
1 205 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Margit1951Bpest (vitalap | szerkesztései)
1 205 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
53. sor:
|-
|Ötödik
| [[Kórház]]
| Az elsősegélyezési lánc szükség esetén az [[orvos]]i ellátással és a [[kórház]]ikórházi ápolással fejeződik be.
|}
</center>
92. sor:
!Sérülés v. betegség megnevezése || Esemény jellemzői || A rászoruló személy segélynyújtásban részesítése ||Megjegyzés
|-
|Sebek[[Seb]]ek|| A bőr külső behatásra megsérülhet, seb keletkezhet. Fertőzésveszély és egyéb veszély (pl. erős vérzés) alakul ki. ||A sebeket alapvetően nem szabad megérinteni, ez alól kivétel az égési és maródási seb. Idegentestet csak orvos távolíthat el. A sebet steril gézlappal kell lefedni. Nagyobb seb esetén több réteg szükséges. A sterilitás megőrzése érdekében ujjheggyel kell kivenni a gézlapokat a csomagolásból, s rögtön helyezzük s sebre, majd rögzítsük. Földre esett gézt nem szabad felhasználni. Gondoskodni kell arról, hogy minden sebet hat órán belül orvos kezeljen. ||Szükség esetén segélyhívás.
|-
|Idegentestestek a sebben|| Sérüléskor idegentest (pl. töltény, fém-, üveg- vagy fadarab, stb.) kerülhet a sebbe. ||Idegentestet csak orvos távolíthat el. Az idegentestet körül kell párnázni, ezzel megakadályozva a mozgását és elkerülve a további sérülést. Steril fedést úgy kell alkalmazni, hogy az idegentest ne mozduljon el. Sokkot enyhíteni kell. Szembe került szilánk vagy más idegentest esetén a szemeket be kell kötni a nyugalmi helyzet miatt. Orvost, mentőt kell hívni.||Segélyhívásról kell gondoskodni.
121. sor:
|Koponya és agysérülések ||Fejet ért ütés agyrázkódást, koponya- és agysérülést vagy koponyaalapi törést okozhat. A sérült eszméletlen lehet. Agyrázkódás tünetei: rövid ideig eszméletvesztés, emlékezetkiesés, hányinger, fejfájás, szédülés. Nyílt koponyasérülés súlyos fertőzésnek teheti ki az agyat, esetleg az agy-gerincvelői folyadék a fülön vagy az orron át folyik ki. ||Bukósisakot viselő sérültről a sisakot lehetőleg két személynek kell eltávolítania óvatosan. Állapottól függően stabil oldalfekvést kell alkalmazni. Pulzus és légzés ellenőrzése, szükség esetén lélegeztetés, tüdő és szív munkájának helyreállítása. ||Orvost kell hívni.
|-
|[[Sokk]] ||A testben áramló vérmennyiség jelentős csökkenésekor sokk lép fel. A pulzus eleinte gyors, majd fokozatosan gyengül, alig tapintható. A bőr fakószürke, hideg, nyirkos, ajak feltűnően sápadt, borzongás, aprócseppes verejtékezés. A tünetek nem feltétlenül jelennek meg egyidejűleg. A sérült többnyire tudatánál van. ||A sokk életveszélyes állapot. A vérzést azonnal csillapítani kell. A sérültet takaróra, ágyra kell fektetni, lábait fel kell polcolni, be kell takarni. Nyugalmát biztosítani, pulzust ismételten ellenőrizni. Orvost kell hívni segélyhíváskor. ||'''Pulzus ellenőrzése:'''A pulzust a nyakon vagy a csuklón kell mérni a mutató,középső és gyűrűs ujjakkal együtt. Legalább 5 mp-ig szükséges vizsgálni a pulzust, mielőtt hiánya megállapításra kerülne. Mindenképpen orvos, mentő kell.
|-
|Mellkasi sérülések || A területet érő tompa ütés bordatörést vagy a mellkasi szervek (pl. tüdő) sérülését okozhatja. Jellemző tünet a fokozódó légszomj. A mellkasnál sípoló zörej hallható. A beteg felüléssel próbálja szabaddá tenni a légutat. ||Segíteni kell kitámasztással az ülő helyzet kialakítását és megtartását. Folyamatosan ellenőrizni kell a légzést. Szükség esetén mesterséges légzést kell alkalmazni.A sérült nem ehet, nem ihat és nem dohányozhat. Sebet sterilen fedni kell. ||Intézkedni kell segélykérésről.
129. sor:
|Mellkasi és hasi fájdalmak ||Sürgősségi esetek nagy hányada hirtelen mellkasi vagy hasi fájdalmakkal jár. Ennek számos oka lehet (pl. szívinfarktus, gyomor- v. bélperforáció, bélelzáródás, epe- v. vesekövek). A beteg sápadt, erős fájdalmai, görcsei lehetnek (mellkas, hát, has, oldal, comb-kisugárzás), kímélő testtartást vesz fel, hányhat, légszomja, vizelési ingere lehet. Félelemérzet alakulhat ki, és szapora v. lassú pulzus lehet, sokkhatást szenvedhet. || Gondoskodni kell először a beteg nyugalmáról megfelelő testhelyzet kialakításával (pl. légszomj esetén félig ülő testhelyzet, hasi görcs esetén fekvő testhelyzet és térdek alá párna vagy összetekert pléd. Kímélő testtartáson ne változtasson a beteg! Nem szabad enni, inni és dohányozni! Orvosságot szívbetegek és asztmások vehetnek be. Szükség esetén segíteni kell a bevételben. ||Orvos, mentő.
|-
|Eszméletvesztés (ájulás) ||Felismerhető arról, hogy megszólításra nem válaszol az ellátandó személy. Okai lehetnek: oxigénhiány, fejet ért erős ütés, mérgezés, időjárási behatások (pl. hő- vagy hideghatás). || Légzés ellenőrzése. Légzés esetén stabil oldalfekvésbe kell helyezni. Szükség esetén mesterséges légzés. Pulzus és légzés figyelése. ||Mentőt kell hívni.
|-
|Életveszélyes légzészavar ||Légzésleállást szokás életveszélyes légzészavarnak nevezni. || Műfogsort el kell távolítani, hátra kell feszíteni a fejet az állnál és homloknál tartva. Ezután meg kell kezdeni a lélegeztetést (szájból orrba vagy szájból szájba). Eredményt kell elérni (visszatér a bőr színe, a fülcimpáké vagy a körömágyé, vagy megmozdul a beteg). ||Segélyhívás egyidejűleg.
145. sor:
|Égési sérülések ||Az égési sérülések felismerhetőek a bőr kivörösödéséről, hólyagosodásáról, valamint sebek keletkezéséről. ||Teendők: az égés helyét hosszú ideig hideg vízzel öblíteni; forrázás esetén a ruhát levenni; a sérültet nyomás nélkül betakarni (pl. asztalt helyezni fölé és úgy takarni, mintegy hőkunyhót hozva létre felette); ellenőrizni a sérült tudatát, pulzusát, légzését. ||Tilos házi szereket (púder, olaj, liszt, kenőcs) használni! Segélyhívás.
|-
|[[Napszúrás]] és [[hőguta]] ||Kevés hajú vagy kopasz emberek könnyen kapnak napszúrást, mivel nincs védelem a napsütés ellen, s a meleg az agyhártyát károsíthatja. Csecsemőkorúaknak még kutacsuk is lehet (csonthiány a koponyán), így ők különösen érzékenyek a napra. Napszúrás jellemzői: vörös arc, forró fej, hűvös, nyirkos testbőr, fejfájás, rosszullét, hányás. Gyermekek belázasodhatnak. Feltűnő sápadtság. Hőguta nyirkos, fülledt időben erős testi megterheléskor alakulhat ki, s az agy hőközpont funkciózavara. Víz- és sóveszteség léphet fel. Feltűnő sápadtság. || Napszúrás gyanús személyt árnyékba kell helyezni, feje alá párnát vagy hasonlót kell tenni, borogatás váltott, állott vizes ruhával. Hőgutát szenvedett személyt árnyékos helyen vízszintbe kell fektetni. Eszméletvesztés esetén lélegeztetés és pulzusmérés, majd stabil nyugalmi helyzetbe tenni. ||Segélyhívás.
|-
|Általános lehűlés ||Hirtelen hideg vízbe ugrás, túlzott alkoholfogyasztás és hidegben történő tartózkodás, síbaleset esetén történő lehűlés, stb. Testhőmérséklet 30°Celsius v. 86°Fahrenheit v. alatta súlyos keringési problémákat okoz. || Hirtelen felmelegítés tilos! Szobahőmérsékletű helyiségbe helyezés, ennek hiányában szélvédett, száraz hely biztosítása. Nedves ruháktól megszabadítani. Ne dörzsölgessük, inkább tudatánál lévőt forró itallal, de nem alkohollal kell kínálni.Légzés és pulzus ismételt ellenőrzése, intézkedések a sérült állapotától függőek. || Segélyhívás.
|-
|Fagyás[[Fagy]]ás || Fagy (már +6°C kb. 43°F hőmérséklet) esetén szövetektől kevésbé védett testrészek (fül, orr, láb- és kézujjak) fagyást szenvedhetnek. '''Külső''' fagyás a testrészek fagyosságáról tapintással felismerhető. Súlyosabb fagyásnál a bőr szürkésfehér színű, tapintásra puha és fájdalomra érzékeny, felhólyagosodhat. '''Mélyre''' hatoló fagyás feketedik, az érintett testrész törékennyé válik.||'''Külső fagyás esetén''' a szoros ruházatot meg kell lazítani, a fagyott testrészeket test által a legjobb felmelegíteni (kezekkel v. hónaljjal). Egy idő múlva ellenőrizni kell a nem fagyott testrészek mozgásképességét (felszólítással). Tovább lehet plédekkel, meleg ruhákkal és forró cukros itallal (szájon át) melegíteni a testet. A hidegtől folyamatosan védeni kell. || Pulzus és légzés folyamatos ellenőrzése és segélyhívás.
|-
|Áram okozta sérülések ||Elektromos készülékek kezelése közben, nagyfeszültségű vezeték közelében keletkezhetnek az ilyen típusú sérülések. Nagyfeszültségű berendezésnek (1000 V felett) a megközelítése is veszélyes lehet. Idesorolható a [[villámcsapás]] is a sérülés jellege miatt. || Figyelmeztető táblákat helyeznek el, hogy biztosítsák az elkerülést. Először az áramkört kell megszakítani háztartási jellegű baleseteknél (pl. ki kell húzni a dugaljból a hajszárítót, vagy le kell kapcsolni a villanyórát). Nagyfeszültség esetén csak szakember segíthet speciális szerszámokkal. A sérültet nyugalomba kell helyezni. ||További ellátás állapottól függően: segélykérés, stabil oldalhelyzet, lélegeztetés, újraélesztés, égési sérülések steril befedése.
|-
|CsonttörésekCsont[[törés]]ek ||'''Zárt''' töréskor az eltört csont felett nem látható a seb. '''Nyílt''' törés esetén a törés helye környékén seb látható. A sérült kímélő tartást vesz fel, törött tagjait természetellenes helyzetben tarthatja, a mozgatás nehezen, vagy egyáltalán nem megy. A törés környéke fájdalmas és feldagad.|| '''Nyílt''' törésnél a sebet fedőkötéssel kell borítani. A törött részt nyugalomba kell helyezni. Pihentető fektetéssel: bordatörésnél - a sérült kívánsága szerint; medencetörés gyanúja esetén - polcolással vagy térd alá helyezett összetekert takaróval; gerincsérülésnél - a sérült helyzetén tilos változtatni. Rögzítés: comb-, lábszár- vagy bokatörés esetén a testrészt szorosan összecsavart ruhadarabokkal, pléddel, párnával, homokzsákokkal vagy hasonló dolgokkal körbe kell rakni és egy szilárd, nehéz tárgyat (pl.kövek, aktatáska, nehéz könyvek, börönd) nehezékként használva stabilizáljuk; váll- vagy felkartörésnél háromszögletű kendővel (vagy pl. átlósan félbehajtott abrosszal) rögzítjük a testrészt. ||További kezelés miatt orvoshoz vagy kórházba kell juttatni a sérültet.
|-
|Ízületi[[Ízület]]i sérülések ||Ránduláskor az ízületek hirtelen elcsúsznak, a sérült ízület feldagad, fájdalom és mozgáskorlátozottság keletkezik. Ficam esetén az ízületet alkotó csontvégek kimozdulnak, az ízületi tok és szalagok megnyúlnak, elszakadhatnak, természetellenes testhelyzet jön létre fájdalommal, duzzanattal kombináltan. Felmerülhet az ízületi tok szakadása is. || Az érintett ízületet testhelyzet változtatás nélkül (pl. kitámasztás, körberakás, felpolcolás) kell nyugalomba helyezni. Nem szabad rángatni, húzgálni! Gondoskodni kell segélykérésről.||Segélyhívás.
|-
|Fuldoklás vízben ||Véletlenül mély vízbe (folyó, tó, tenger) esik a segítségre szoruló. Figyelembe kell venni az áramlatot, partot vagy vízfeneket a mentéskor. ||A fuldoklót kimentés után általában stabil oldalfekvésbe kell helyezni és lélegeztetni szükség szerint. ||A fuldokló állapotától függően további intézkedéseket kell tenni (kórház).
|-
|[[Jég]] beszakadása ||Téli sportolás közben jeges tavon, befagyott folyóágon a lékek helye könnyen beszakadhat és beleeshet az ember. Általános lehűléssel és fagyással kell számolni. ||Mentést lehet kezdeni deszka, létra, kötél, rúd segítségével. A mentést végző biztosítsa saját magát (pl. kikötéssel), hogy elvégezhesse a feladatot. A mentendő személy megközelítése fekve szélesre terpesztett lábakkal, csúszva ajánlatos. ||További ellátás segélyhívással.
|-
|Betemetődés||Homok- vagy kavicsbányába könnyen betemetődhet ember. Hasonló a helyzet, ha természeti katasztrófák miatt romok, törmelékek alá kerül valaki. ||A betemetett személy feje szabadon van, akkor a légutakat kell kitisztítani és szabadon tartani. Omlásveszély miatt a mozgatást az életmentő helyzet kialakítására kell korlátozni. ||Feltétlenül szakember segítségét kell kérni.
|-
|Tűzesetek[[Tűz]]esetek ||Kis lakástűz lehet pl. karácsonyfa, petárda, csillagszóró miatt vagy törlőruha lángol az étel levételekor, télen kályhás fűtés esetén pl. a kipattanó szikrától. || Tűzoltást tűzoltó eszközzel vagy vízzel kell végezni. Nagy tűz esetén szakembert kell hívni. Mindig tartsunk vizet edényben konyhában, fürdőszobában stb.! Tűzoltásnál figyelni kell a szélirányra, a huzatra és vizes kendő vagy zsebkendő segítségével kell szűrni a levegőt a szánkat, orrunkat bekötve. Így csökkenthetjük a füstmérgezés veszélyét. ||Hívni kell a tűzoltókat, ki kell jutni a szabadba!
|-
|Fertőzés elleni védekezés ||Vérző sebek ellátásánál, ha a segítséget adó keze sérült, felnyílt bőrterület van rajta, szembe vagy szájba jut fertőzött anyag a sérülttől. || Segélyadás közben nem szabad kapcsolatba kerülni fertőzött anyaggal (vér, vizelet, széklet); kerülni kell a sérülést. Használni kell az egyszer használatos kesztyűt vérző sérült ellátásakor. Lélegeztetéskor zsebkendőt vagy gézt kell használni. ||Fertőzés gyanúja esetén kivizsgálás.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Elsősegélynyújtás”