„Papi tisztségek az ókori Rómában” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dun (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
PapokAz ókori Rómában papok egyrészt az istenek tiszteleletéről gondoskodtak, másrészt mint szaktudósok szerepeltek a szent dolgokat illető kérdésekben. Voltak egyes papi állások, papi testületek (collegia) és egyesületek vagy szerzetek (sodalitates). A papi méltóság betöltéséhez polgári származás, testi épség, feddhetetlen életmód, és megfelelő életkor szükségeltetett. A papi hivatal életfogytiglan tartott. Adományozása eleinte a királyt illette, a köztársaság alatt a rex sacrificulust, a flameneket, a Salius papokat, és a Vesztaszűzeket a pontifex maximus jelölte ki a papi tisztség ellátására. A papokat a katonai szolgálat alól felmentették, de (a rex sacrificulus és a flamenek kivételével) hivatalt, sőt több papi méltóságot is viselhettek.
== Bevezető ==
 
Papok egyrészt az istenek tiszteleletéről gondoskodtak, másrészt mint szaktudósok szerepeltek a szent dolgokat illető kérdésekben. Voltak egyes papi állások, papi testületek (collegia) és egyesületek vagy szerzetek (sodalitates). A papi méltóság betöltéséhez polgári származás, testi épség, feddhetetlen életmód, és megfelelő életkor szükségeltetett. A papi hivatal életfogytiglan tartott. Adományozása eleinte a királyt illette, a köztársaság alatt a rex sacrificulust, a flameneket, a Salius papokat, és a Vesztaszűzeket a pontifex maximus jelölte ki a papi tisztség ellátására. A papokat a katonai szolgálat alól felmentették, de (a rex sacrificulus és a flamenek kivételével) hivatalt, sőt több papi méltóságot is viselhettek.
 
 
== Papi testületek ==
 
===PontificesPontifexek===
 
A pontifexek (latinul: Pontifices) négy tagból álló testülete élén a pontifex maximus állt. Idővel számuk 15-re emelkedett. Ez volt a legfőbb papi méltóság. A külön áldozatok nagy számán kívül felügyeletük alá tartozott az egész vallásügy; ők mondtak ítéletet minden vallást érintő dologban, ők állították össze a naptárt, szabályozták az időszámítást. Ezzel kapcsolatban ők jegyezték a magistratusok névsorát, különösen a consulokét, akik után az évéket számították ; ők írták az évkönyveket is (annales maximi). Hivatalos ruhájuk a toga praetexta, jelvényük a gyapjúsüveg volt.
 
===AuguresAugurok===
 
Az augurukaugurok (madárjósok) tiszte elsősorban a madarakon észlelt jelek megfigyelése volt, melyek alapján az istenek akaratát kinyilváníthatták. A konkrét foglalatosságot auguriumnak, a madarak és jelek megfigyelését auspiciumnak nevezték. Ők avatták fel a papi személyeket és a vallásos vagy állami célokat szolgáló nyilvános tereket, épületeket. Számuk eredetileg 3 volt, később 16-ra emelkedett. Az auguroknak jelentős politikai hatalmuk volt, mivel az auspiciumokkal minden jelentős, az állam életét befolyásoló eseményre hatással lehettek: kedvezőtlen jeleket észlelve elhalaszthatták a comitiákat, továbbá az ő hatáskörükbe tartozott, hogy akár jogi ügyekben is döntsenek.
 
Az augurok közvetítették az istenek, különösen Juppiter szándékát egy-egy ügyben. Arra nézve, hogy az egyén tetteit az istenek helyeslik, avagy rossz szemmel nézik, 5 jelből olvasták ki az isteni szándékot:
26 ⟶ 24 sor:
5. Signa ex diris. A véletlen, szokatlan, megrendítő esetekben megnyilvánuló jelek, pl: tüsszentés, tárgy leejtése, nyavalyatörős ember hirtelen összeroskadása. Ezek mindegyike intő jelnek számított.
 
===HaruspicesHaruspexek===
 
A haruspexek (latinul Haruspices) (áldozatvizsgálók) feladata volt, hogy az áldozati állatok belső részeiből (máj, tüdő, szív, epe) az isten akaratát megfejtsék. A rendkívüli jelenségekből is ők jósoltak, ha valahová lecsapott a villám, azt minden esetben az isteni nemtetszés megnyilvánulásának tartották. Az engesztelés eszközeit is meghatározták, sőt gyakran ők maguk végezték a szertartást. Számuk idővel 60-ra emelkedett.
 
===Sacerdotes Sibillini===