„John Cabot” változatai közötti eltérés

'''John Cabot''', eredeti nevén '''Giovanni Caboto''' ([[Castiglione Chiavarese]]?<ref name="en.wikipedia.org">https://en.wikipedia.org/wiki/John_Cabot enwiki: John_Cabot</ref> [[Gaeta]]? [[Genova]]?, [[Chioggia]]?<ref>Kurt Lütgen: Az északnyugati átjáró regénye. Móra, 1976. p. 10.</ref> [[1450]]. [[május 23.]] – [[Új-Fundland]], [[1498]]/[[1500]]) [[Olaszország történelme|Itáliában]] született angol felfedező, [[Sebastian Cabot]] ''(Sebastiano Caboto)'' apja.

[[Velence (Olaszország)|Velencében]] nőtt fel; több kereskedőháznál árukísérőként, illetve ellenőrként szolgálva szerezte tengerészeti ismereteit. 1476-ban<ref>https:// name="en.wikipedia.org"/wiki/John_Cabot enwiki: John_Cabot</ref> elnyerte a város polgárjogát, ezután fűszer- és selyemkereskedelemmel kezdett foglalkozni. Elméleti ismereteit a [[firenze]]i [[geográfus]]nál és [[Asztrológia|asztrológus]]nál, [[Paolo dal Pozzo Toscanelli|Toscanelli]]nél gyarapította. 1484-ben megnősült — felesége, ''Mattea'' két fiút szült neki. Az 1480-as évek végén pénzügyi nehézségekbe keveredett, és 1488. november 5-én áttelepült [[Valencia (Spanyolország)|Valenciába]]. 1494-ben [[Sevilla|Sevillában]] készítette el egy, a [[Guadalquivir]] folyón átívelő kőhíd terveit, de elgondolását elutasították.

Mivel terveit visszautasították, térképrajzolásból és matematikaoktatásból kellett megélnie. 1490-ben<ref>Kurt Lütgen: Az északnyugati átjáró regénye. Móra, 1976. p. 12.</ref> (más források szerint: 1494-95 táján, illetve 1495 derekán<ref>https:// name="en.wikipedia.org"/wiki/John_Cabot enwiki: John_Cabot</ref>) átköltözött [[Bristol]]ba, hogy Angliában keressen támogatókat útjához. Végül a bristoli kereskedők egy vagyonos csoportja új kereskedelmi lehetőségek reményében finanszírozta felfedező útját. 1496. március 5-én kapták meg [[VII. Henrik angol király]] engedélyét,<ref>[http://www.bris.ac.uk/Depts/History/Maritime/Sources/1496cabotpatent.htm First Letters Patent granted by Henry VII to John Cabot, 5 March 1496]</ref> hogy ''„saját költségükre, de angol zászló alatt hajózva felfedezzék mindama földeket, amelyek pogányok és eretnekek kezén vannak és mindezideig ismeretlenek a keresztény világ előtt”''.<ref>Kurt Lütgen: Az északnyugati átjáró regénye. Móra, 1976. p. 13.</ref>

A legtöbb történész Cabot két útjáról számol be — ezek voltak az expedíciók, amelyeken új földeket fedezett fel, egy '''John Day''' nevű bristoli kereskedő 1497 nyarán Kolumbuszhoz írt leveléből<ref>https:// name="en.wikipedia.org"/wiki/John_Cabot enwiki: John_Cabot</ref> azonban valószínűsíthető, hogy ezek előtt, 1496 nyarán már tett egy rövidebb, teljesen eredménytelen utat nyugatra. Day szerint erről az útjáról a rossz idő és a legénység lázadozása miatt fordult vissza.

Az új földet Cabot latinosan ''Terra Primavistá''nak nevezte el. Mindössze egyszer szállt partra ezen az új földön, és akkor sem távolodott el nyíllövésnyinél messzebb a parttól. Többféle emberi tevékenység nyomaira (tűzrakásra, csapdákra, hálócsomózáshoz használatos csonttűkre) bukkantak, de emberekkel nem találkoztak, ezért a csereárunak magukkal vitt „durva kelméket, fövegeket és tucatárukat” érintetlenül vitték vissza Bristolba, ahová rossz időjárás és az élelmiszerhiány miatt vissza kellett fordulniuk – Kolumbuszhoz hasonlóan abban a hitben, hogy Ázsiába (Kínába) jutottak el.

* Rosemary Burton, Richard Cavendish, Bernard Stonehouse: Nagy felfedezők utazásai. OFFICINA NOVA KÖNYVEK, Budapest, 1998. {{ISBN|963 548 660 X}} p. &nbsp;41.

* Tari Endre, 1993: Földrajzi felfedezők. Diák Ki Kicsoda. Unió Kiadó, Diákkönyvműhely. {{ISBN|963 8304 456}} p. &nbsp;22.

* Kurt Lütgen: Az északnyugati átjáró regénye. Móra, 1976. p. &nbsp;10–15.