„Hippói Szent Ágoston” változatai közötti eltérés

A [[390]]. év végén [[Hippo Regius]]ba (ma: Annaba, Algéria) érkezett egy magas rangú, keresztény, gazdag hivatalnok (agens in rebus), aki a helyi lakosoktól értesült Ágoston megtéréséről és bölcsességéről, így magához hívatta. Ezt követően Ágoston Hippóban telepedett le, ahol gyakran eljárt a templomba. Azokban az időkben az volt a szokás, hogy a papokat és a püspököket a nép választotta, így amikor a görög származású Valerius püspök közölte a néppel, hogy szeretne valakit pappá szentelni, hogy segítségére legyen a latin nyelvben, a nép Ágostont választotta. 391-ben, harminchét éves korában vette fel a papi szentséget, ezt követően átköltöztette a thagastei cenóbiumot Hippóba. Még ugyanabban az évben a hippói ''Basilica Pacis'' kertben megépítették a második Ágoston-rendi kolostort.

 

 

393-ban [[zsinat]] ült össze Hippóban, ahol Ágoston a ''Hitről és a Hitvallásról'' tartott beszédet, amelyet fel is jegyeztek, és mindmáig olvasható. Ezt követően Valerius püspök levelet írt Africa prímásának, Aureliusnak, hogy engedélyt kérjen Ágoston püspökké szenteléséhez. Aurelius megadta a beleegyezést, és Megalius, Numidia prímása, 396 elején püspökké szentelte Ágostont. Valerius még abban az évben meghalt, a nép Ágostont választotta utódjául. Ezt követően élete hivatali kötelességekre szorítkozott: vitatkozott a katolicizmus ellenfeleivel, zsinatokon vett részt, prédikált és elmélkedett. Életének hátralévő harmincnégy évében még számos könyvet, levelet írt: több mint száz művet hagyott hátra.