Legstabilabb formája, a ''mio''-inozitol izomer „szék” konformációt feltételezalkot, amelyben maximális számú hidroxil-csoport fordul ekvatoriális pozícióba, így kerülve a legtávolabb egymástól. Ebben a konformációban a természetes ''mio'' izomer van egy szerkezet, amely öt-hat [[Hidroxilcsoport|hydroxyls]] (első, harmadik, negyedik, ötödik, hatodik), egyenlítői, mivel a második hidroxil csoport axiális.<ref>{{Hivatkozás/Könyv|last=Brady|first=Scott|title=Basic Neurochemistry: Molecular, Cellular and Medical Aspects|url=https://books.google.com/books?id=Af0IyHtGCMUC&pg=PA348|date=2005-11-11|publisher=Academic Press|language=en|pages=348}}</ref>
== Bioszintézis ==
''MyoA mio''-inozit szintetizált glükóz-6-foszfátfoszfátból (G-6-P), állítható elő két lépésben. Először is, a G-6-P [[Izoméria|izomerizáltizomerizálják]] egy inositol-3-foszfát-szintázszintetáz enzim (például ISYNA1) -segítségével ''myomio''-inositol inozitol-1-foszfátfoszfáttá, amelyamit akkor dephosphorylateddefoszforizálnak egy inositolinozitol monophosphatasemonofoszfatáz enzimenzimmel (például IMPA1), hogy ingyenesvégül szabad ''myomio''-inositolinozitolt nyerjenek. Az emberek,Emberben a legtöbb inozit szintetizált, a vesevesében szintetizálódik, jellemzően mennyiségűnaponta néhány gramm /grammnyi napmennyiség.<ref>{{Cite journal|year=2006|title=Mammalian inositol 3-phosphate synthase: its role in the biosynthesis of brain inositol and its clinical use as a psychoactive agent|journal=Sub-cellular Biochemistry|volume=39|pages=293–314|pmid=17121280}}</ref>
