Wikipédia

„Bornemisza Péter” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
46. sor:
Bornemisza Péter, valószínűleg, gróf alsólindvai Bánfi László és felesége, valamint [[Dobó István]] özvegye, és poltári Soós János zólyomi alispán hozzájárulásával vásárolta meg a krakkói Wierzbieth Mátyástól, a [[Nyomtatás (nyomdászat)|nyomdai]] felszerelések jó részét, amellyel megalapította saját nyomdáját Semptén. Egyes kiadványokhoz a Galgócon működő [[Huszár Gál]] sajtójában használt [[fametszet]]ek egy részét is megvette. Megemlítendő, hogy nyomdájának művezetője az a bizonyos Mantskovits (Farinola) Bálint [[lengyelek|lengyel]] származású nyomdász volt, aki mint a [[Károlyi-biblia|vizsolyi biblia]] nyomtatója írta be irodalmunk történetébe a nevét.
 
A várva várt Postilla kiadására is sor került. Az első kötet [[kolofon]]ja szerint: ''„Mind szent hauanac'' (október) ''első napian”'' készült el a hatalmas mű, s a második kötet a következő év, azaz [[1574]]. év ''„Szent Iacab haunac'' (július) ''XXV. napian”'' A harmadik kötet 1575. április másodikán került nyomdába és [[május 26.|május 26-án]] készült el, a korábbiaknál vaskosabb kötetben. Ennek költségeit Balassa András [[Nógrád vármegye|nógrádi]] [[ispán|főispán]], és felesége Mérai Anna viselte. [[1577]]. [[augusztus 4.|augusztus 4-én]] hagyta el a semptei sajtót a negyedik kötet, amely a „Negy könyvetske a keresztyeni hitnec tudomanyarol” címet viselte. E könyvet [[Török István (nagybirtokos)|Enyingi Török Istvánnak]] ajánlotta, aki Bornemisza régi patrónusa, Guthi Országh Borbála első házasságából származott. A vaskos kötet 647. oldalától kezdődik a később oly nagy vihart kavart rész, amely „Az ördögi kísírtetekről” szóló [[prédikáció]]kat tartalmazza, és amelyek olyan nagy felháborodást keltettek, hogy később a könyvet emiatt a rész miatt újra kellett szedni. Az [[Sátán|ördögi]] részekre vonatkozó passzust pedig külön kötetben hozta forgalomba. A negyedik könyvének viharai jószerével még el sem kezdődtek, amikor nekilátott az ötödik és egyben az utolsó kötetnek a kinyomtatásához. A gyors munkát az tette lehetővé, hogy Ungnad Kristóf és neje [[Losonczi Anna]], akiknek Bornemisza az ötödik részt ajánlotta, éppen a munka megkezdése előtt jártak Semptén és a költségek java részéről gondoskodtak. [[1578]]. [[augusztus 4.|augusztus 4-én]] Semptén kezdett hozzá az ötödik kötet elkészítéséhez, de befejezni itt már nem tudta. ''Az ördögi kísírtetek'' botránya azonban kezdett begyűrűzni. [[1578]] őszén például, amikor Bornemisza Bécsben járt, már tudva levő volt, hogy keresik a hatóságok művéért. Elárultatván, szállásán egy este rátörtek vacsora közben és börtönbe hurcolták, ahonnan csak három hét múltán tudott megszökni, segítséggel, egy kosárban az ablakon át leereszkedvén.
Salm gróf nem akart a bécsi udvarral összetűzésbe kerülni Bornemisza miatt, ezért megbízta osztopáni [[Perneszy András (alispán)|Perneszy Andrást]], hogy űzze ki a Semptére menekült lelkipásztort. Perneszi még a nyomdáját is el kívánta kobozni, főbenjáró bűnének ellentételezéséül, de végül a gróf elállt ettől. Viszont hozzájárult ahhoz, hogy egy bizottság vizsgálja felül ''Az ördögi kísírtetek''-et. [[Trencsén]]ből, Galgócról, Szencről és más helyekről prédikátorokat hívtak Salm várába, akik három napon át vitatkoztak a kötet tartalmáról, majd arra a megállapításra jutottak, hogy Bornemiszának földesura tudta nélkül nem lett volna szabad e művet kinyomatni. Büntetésül pedig olyan határozatot hoztak, hogy az [[1579]]. év elején, a fagyos, esős vízkereszt táján családostul kiűzetett abból a városból, ahol hat esztendeig híven szolgált. [[1578]]. december 20. és [[1579]]. február 3. között a semptei parókiájáról elűzték. Közben [[1576]]–77-ben a [[pestis]]járványban felesége és négy gyermeke meghalt.
 
A hontalanná vált prédikátor ekkor Balassi Istvánhoz, Balassi Menyhért fiához menekült, aki magával vitte Bécsbe, hogy a kiutasítás visszavonását kieszközölje. Ez a kísérlet sikertelen maradt. Ekkor Bornemisza [[Detrekőváralja|Detrekő]] várába telepedett le, ahová nyomdáját is sikerült maradéktalanul átszállítania. Ezután ott működött, sőt, az ötödik kötet függelékét (Halaadas Istennec velem toet czudairol) itt új betűkkel készítette el, 1579. február 22. táján.<ref>A szövegrész és kiegészítések Gulyás Pál: A könyvnyomtatás Magyarországon a XV. és XVI. században kötet /A Bornemisza-Mantskovits nyomda 1573-1599 részből származnak</ref>
63. sor:
Bornemisza Péter a magyar [[protestantizmus]] egyik legnagyobb alakja volt, a [[feudalizmus|feudális]] urak bátor ostorozója, szigorú társadalomkritikus, énekszerző. Nagy hatású prédikációs gyűjteményeivel a régi magyar [[próza]] elindítója, és egyik első jeles képviselője.
 
[[Szophoklész]] Elektrájának prózai átdolgozásával, a [[Magyar Elektra]] megalkotásával még [[William Shakespeare|Shakespeare]] fellépése előtt teremtett egy olyan magyar [[Tragédia|tragédiát]], amely mind nyelvében, mind pedig [[dramaturgia]]i felfogásában előzmény nélküli, önálló európai rangú, színvonalas mű - írja [[Nemeskürty István]] a róla szóló monográfiában. A Bornemisza felfogásában előadott [[ókor]]i történet kapcsán nehéz párhuzamot nem találni az akkoriban [[Német-római Birodalom|német-római császárrá]] is választott, bécsi székhelyű magyar és cseh királlyal, [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánddal]]. Bornemisza előadásának hátterét, nem a szophoklészi antik környezet, mint inkább az akkori magyar főúri környezet adja. Ám az önálló [[magyar nyelv]]ű színjátszás hiánya miatt, a mű elvesztette prioritásait, gondolatisága jobbára ismeretlen maradt, értékei feledésbe merültek. A mű sokáig elveszettnek hitt alkotásként volt ismert, mígnem hosszú idő után, 1923-ban, egy [[németország]]i könyvtárban bukkantak rá egy eredeti példányára. [[Móricz Zsigmond]] átiratában került gyorsan a magyar színpadokra, de talán nyelvezetének régies, bibliai ismeretekre alapuló mivolta sokáig akadályozta sikerét a modern hazai színjátszásban.
 
Másik jelentős [[próza]]i műve, az öt kötetben kiadott prédikációit tartalmazza. Míg az első kötetekben inkább bibliai magyarázatokat vetett papírra, addig a későbbi kötetek már inkább személyes hangú, saját élményvilágból építkező elbeszélő-jellegű prózai példabeszédek. A legnagyobb ellenkezést kiváltó negyedik kötet „Az ördögi kisírtísek” című fejezete pedig a magyar főurak, és a bécsi udvar egyes beazonosítható személyeinek bűnös harácsolását, kegyetlenkedését, fösvénységét pellengérezi ki. A botrányt leginkább az okozta, hogy a felsorolt példák, megtörtént és közismert esetek alapján íródtak, és olyan ördögi mesterkedésről adtak számot, amelyek paráznaságba, bujálkodásba sodortak egyeseket. Példák sorával illusztrálta a korabeli szexuális kísértéseket, amely prózai leírásból pontos képet alkothatunk a 16. századi magyar ember, és nemes főurak hétköznapi életéről, viselkedésmódjáról, nemi és vallási erkölcseiről. Az írót meghurcolták írásáért, fő támogatója is a bécsi udvar nyomásának engedve ellene fordult. Sőt (igaz, hogy protestáns) egyházi személyiségekből álló bizottságot hívtak életre, amely elítélte a mű szókimondását. Megtorlásul, még saját nyomdájának elkobzása is szóba került. Pedig a kérdéses leírásokat, esettanulmányokat éppen a rossz megismeréséből fakadó jó szándék vezette, hogy okulásul, épülésül szolgáljanak.
72. sor:
* Nagyon szép ének ([[1557]])
* ''Tragoedia magiar nelvenn az Sophocles Electrajabol. Nagiob rezre forditatot és az kerezteneknek erkoeczöknek jobitasokra peldaul szepen jateknak mogia szerint rendeltetet''; Pesti Bornemizza Peter deak altal; Raphael Hoffhalter, Viennae Austriae, 1558
* ''[http://oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/71/69/dd/1/RMK_I_0095.pdf Elsö resze az evangeliomokbol es az epistolakbol valo tanvsagoknac, mellyeket a keresztyenyeknec gyülekezetibe]'' ''[http://oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/71/69/dd/1/RMK_I_0095.pdf szoktanac predikalni minden ünnepnap. Kit az Vr Iesvsnac lelke altal az együgyü keresztyeneknec iduösseges]'' [http://oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/71/69/dd/1/RMK_I_0095.pdf ''tanusagokra ira'' ''Bornemisza Peter, Pestifi'']; typ. Huszár Gál, Sempte, 1573
*''[http://oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/71/71/dd/1/RMK_I_0115.pdf Masic resze az evangeliomokbol es az epistolakbol valo tanvsagoknac, mellyeket az keresztyeneknec gyülekezetibe]'' ''[http://oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/71/71/dd/1/RMK_I_0115.pdf szoktac predikalni minden ünnepnap, kit az Wr Iesvsnac lelke által az együgyü keresztyéneknec iduösseges epületyekre]'' ''[http://oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/71/71/dd/1/RMK_I_0115.pdf ira Bornemisza Peter]''; typ. Bornemisza, Sempte, 1574
*''Harmadic resze az evangeliomokbol es az epistolakbol valo tanvsagoknac, mellyeket az keresztyeneknec gyülekezetibe'' ''szoktac predikalni minden ünnep nap. Kit az Wr Iesvsnac Lelke altal az együgyü keresztyeneknec iduösseges epületyekre'' ''ira Bornemisza Peter''; typ. Bornemisza, Sempte, 1575
* [http://real-r.mtak.hu/38/ ''Négy könyvecske a keresztyéni hitnek tudományáról''] ([[1577]]) – ''Negy koenyvetske Keresztyeni Hitnec Tudomanyarol. I. Az elsoe Koenyvetske, kitsin Gyermetskeknec. II. A korosb Koessegnec. III. Az Predikatoroknac roevid tanusagokra. IV. Vigasztalo Koenyvetske. Az Magyar Iras olvasasnac modgyaval, Es szep imadkozasockal / Roendeltetet Bornemisza Péter altal''; typ. Bornemisza, Sempte, 1577
* ''Negyedic resze az evangeliomokbol es az epistolakbol valo tanusagoknac, mellyeket a keresztyeneknec gyülekezetibe szoktac predikalni minden ünnep nap. Kit az Wr Iesusnac Lelke által az együgyü keresztyeneknec idvösseges epületyekre ira Bornemisza Peter''; typ. Bornemisza, Sempte, 1578
91. sor:
* ''Predikatioc, egesz esztendö altal minden vasarnapra rendeltetet euangeliombol''; tan. Oláh Szabolcs; hasonmás kiad.; Balassi–OSZK, Bp., 2000 (''Bibliotheca Hungarica antiqua'')
* ''Bornemisza Péter összes költeménye, 1535-1586''; Fapadoskonyv.hu, Bp., 2009
* ''Tragoedia magiar nelvenn az Sophocles Electrajabol''; tan. Oláh Szabolcs tanulmánya; hasonmás kiad.; Balassi–MTA Irodalomtudományi Intézet, Bp., 2009 (''Bibliotheca Hungarica antiqua'')
 
== Emlékezete ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bornemisza_Péter”