„2014-es délkelet-európai árvizek” változatai közötti eltérés

[[Bosznia-Hercegovina|Bosznia-Hercegovinát]] és [[Szerbia|Szerbiát]] érintette legsúlyosabb mértékben a májusi csapadékos időjárás. Számos nagyobb várost teljesen elöntöttek a környező folyók, valamint rengeteg helyen földcsuszamlásokat okozott az esőzés. Kelet-Horvátországban[[Horvátország]]ban és [[Románia|Romániában]] is követelt emberéletet az időjárás, miközben [[Ausztria|Ausztriát]], [[Bulgária|Bulgáriát]], Lengyelországot[[Lengyelország]]ot, Olaszországot[[Olaszország]]ot, [[Szlovákia|Szlovákiát]] és Magyarországot[[Magyarország]]ot is érintették a viharciklon következményei.

[[Fájl:Most na jugu Banjaluke, maj 2014, poplave.jpg|240px|bélyegkép|jobbjobbra|A250px|Az [[Orbász|Vrbas]] folyó elönt egy hidat [[Banja Luka|Banja Lukánál]]nál]]

Észak-Bosznia nagyobb részét elöntötte az ár, amely a [[Boszna]] folyó völgyét érintette leginkább. [[Szarajevó kanton]] (tartomány) területét és [[Tuzla (Bosznia-Hercegovina)|Tuzla]] vidékét is érintették az árvizek. Észak-, Északkelet-Boszniában [[Semberija]] régiót szintén elöntötte az ár. A Boszna, aaz [[Orbász|Vrbas]], a [[Drina]], a [[Sana]] és a [[Száva]] folyók kiléptek medrükből. Az egész ország területén rendkívüli állapotot hirdettek ki. Hercegovinában a déli és középső régiókat nem érintették az áradások.

[[Maglaj]] városában 48 órán belül kéthavi csapadékösszegnek megfelelő mennyiségű eső hullott le. [[Zavidovići]] városában videófelvétel készült arról, amint a Boszna folyó elmos egy gyalogoshidat, amely egy másik hídnak ütközött. Szarajevóban a [[Miljacka]] folyó csaknem akkorára duzzadt, hogy majdnem elérte a főváros hídjait. A [[Hrasno Donje|Hrasno Donjéban]] fekvő [[Parići]] és [[Kalesija]] településeket sárlavinák borították el.

Május huszadikára20-ra a hivatalos források szerint 24-re emelkedett a szélsőséges időjárás áldozatainak száma: 17 fő a [[Boszniai Szerb Köztársaság]]ban, 7 fő a [[Bosznia-hercegovinai Föderáció]]ban veszítette életét. Egy május 19-én tartott sajtótájékoztatón a Boszniai Szerb Köztársaság rendőrfőnöke közölte a 17 azonosított áldozat nevét, valamint haláluk helyét, miszerint 10 fő Dobojban[[Doboj]]ban, 2 fő Šamacban[[Šamac]]ban, 2 fő [[Modriča|Modričában]], valamint egy-egy fő [[Bijeljina]], [[Vlasenica]] és [[Donji Žabar]] településeken vesztette életét. További 7 főt még keresnek a hatóságok, akiket megtalálásukig eltűntként tartanak nyilván. A két entitás kormánya közösen országos gyásznappá minősítették május huszadikát.

[[Fájl:Dubočac Croatia River Sava.JPG|240px|bélyegkép|jobb|A [[Száva]] Dubočacnál[[Dubočac]]nál (Bebrina)]]

Az ír [[Independent]] nevű újság beszámolója szerint 2014 május 18-án Kelet-Horvátország nagy területei voltak víz alatt, számos elzárt településsel és több százan menekültek az áradás elől csónakokon és teherautókon. A menekülteket sportcsarnokokban és iskolákban helyezték el, valamint segélyközpontokat állítottak fel, ahol gyógyszert, élelmiszereket, valamint takarókat és ruházatot osztanak a rászorulóknak. A legsúlyosabb helyzet Dél-Szlavóniában alakult ki. A Száva folyó gátja átszakadt [[Rajevo Selo]] és [[Račinovci]] között, ezért [[Gunja]], [[Rajevo]] és [[Račinovci]] lakosságát azonnal evakuálni kellett. Május tizenkilencedikére19-re közel {{szám|15000}} embernek kellett elhagynia otthonait az áradások miatt Horvátország legkeletebbi vidékein. [[Slavonski Šamac]]nál alakult ki a legkritikusabb helyzet a Száva folyó gátjai mentén, ahol a Boszna folyó beletorkollik a Szávába. Ezen a helyen a gátak igen nagy terhelésnek vannak kitéve a Boszna folyó áradása miatt. Számos hivatalnok szerint, ha itt átszakad a gát, akkor mintegy {{szám|300000}} embernek kell elhagynia otthonát [[Szlavónia|Szlavóniában]]. A [[Banovina]] régióban, [[Hrvatska Kostajnica]] és [[Dvor]] városoknál az [[Una]] folyó áradása az 1955-ös rekordokat közelítette meg.

A május közepi a harmadik nagyobb árhullám, amely elérte az országot 2014 április közepe óta. Több mint 8000 embert zárt el a külvilágtól az áradás, amely összesen mintegy 2000 hektárnyi területet öntött el 125 települést érintve. Összesen 30 fontosabb főközlekedési útvonalat kellett lezárni az áradások által okozott károk és a rájuk került sárréteg miatt. A [[Duna]] vízszintje elérte azt a magasságot, amelynél már a román hatóságok kiadták a narancssárga árvízi figyelmeztetést a folyó [[Vaskapu-szoros|Vaskapu]]–[[Zimnicea]] szakaszán. [[Vrancea]] megye|Vrancea megyében]] az áradás magával ragadott egy 50 éves férfit, akit másnap reggel holtan találtak. [[Bukarest]]et felhőszakadás és jégeső sújtotta, melynek következtében több utcát elöntött a víz, a város utcáit pedig vékony jégréteg[[jég]]réteg borította, amely megbénította a főváros közlekedését. Több helyütt gyökerestől dőltek ki a fák az erős szélben.

[[Aleksandar Vučić|Alekszandar Vucsics]] szerb miniszterelnök a „valaha volt legrosszabb természeti katasztrófának” nevezte az áradásokat. Az áradó [[Száva]] folyó elérte a 6,3 méter magas szintet, amely az eddig mért legmagasabb vízszint a folyón. Május tizenkilencedikére19-re {{szám|25700}} embernek kellett elhagynia otthonát és mintegy húsz ember veszítette életét az áradásokban.

A Szerbia és [[Montenegró]] közti közúti szállítást földcsuszamlások, áradások, a viharos szél és havazások tették nehezebbé. A [[Nagy-Morava]] folyó áradása miatt le kellett állítani két vízerőművet a folyón. A szénbányászatot is megzavarta a vihar, amely miatt leállt a szerb széntüzelésű erőművek tüzelőanyag-kitermelése. Becslések szerint mintegy {{szám|300000}} háztartás maradt áram nélkül. [[Aleksandar Antic,Antić|Alekszandar Antics]] szerb energetikai miniszter arra szólította fel a lakosságot, hogy takarékoskodjanak az elektromossággal olyan mértékben, amennyire csak lehet.

[[Fájl:Krupanj 2014 - by Zoran Dobrin 1.jpg|240px|bélyegkép|jobb|Az árvíz pusztítása Krupanjban[[Krupanj]]ban]]

[[Obrenovac]] városának mintegy 90 százalékát elöntötte a városon átvágó folyó. A város teljes lakosságát kitelepítették, összesen mintegy 8700 főt. Május 18-án a vízszint elkezdett csökkenni Obrenovacnál, ezért teherautókkal is megkezdhették a helyi lakosság kimenekítését. A város határában álló a [[Nikola Tesla hőerőművethőerőmű]]vet (TENT) – amely az ország legnagyobb hőerőműve és az ország áramellátásának közel 50 százalékát adja – azonban sikerült megmenteni. A [[Mlava]] folyó fenyegeti a Kostolac hőerőművet, amely az ország áramtermelésének mintegy 11 százalékát adja. Kettős gátrendszert építettek homokzsákokból az árvízi védekezésben résztvevők és május tizenkilencedikéig19-ig nem tudta áttörni a víz a belső gyűrűt, mely az erőművet védi az elöntéstől. [[Paraćin]], [[Petrovac na Mlavi]], [[Svilajnac]] és [[Smederevska Palanka]] városközpontjai víz alá kerültek. [[Szabács]]ot május 18-án érte el az árhullám csúcsa. A vízállás-előrejelzések miatt 7,3 méter magas gátat húztak fel a védekezésben résztvevők.

Krupanjban[[Krupanj]]ban több tucat házat rongált meg a természeti csapás. Csupán pár helyen maradt áramellátás, ihatatlanná vált a víz és földcsuszamlásveszély van. [[Rasim Ljajić|Raszim Ljajics]] kereskedelmi, távközlési és turisztikai miniszter azt mondta, hogy 8 ház megsemmisült, valamint 2 ember vesztette életét a településen. Közel húsz ház vált lakhatatlanná és továbbra is földcsuszamlásoktól lehet tartani a vidéken. [[Rebelj]] település egy része megsemmisült a földcsuszamlások miatt. Május huszadikán a szerb kormány háromnapos gyászt hirdetett az árvíz áldozatainak emlékére.

A vízállás-előrejelzések alapján az árhullám csúcsa május 20-21. között éri el a fővárost, Belgrádot[[Belgrád]]ot.