„Oskar Schindler” változatai közötti eltérés

a (ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján)
[[1943]]-ban átalakították a gyárat lőszergyárrá, de két év alatt egyetlen használható lőszer sem készült itt. Amikor a [[Szovjetunió]] csapatai elérték Lengyelországot, a gettókat átköltöztették, Schindler gyára sem maradhatott. Mivel ő a nemzetiszocialista párt tagja volt, minden követ megmozgatott, és végül elérte, hogy [[Brünnlitz]]be ([[Szudétavidék]]) helyezzék át az üzemet.
 
A költözéskor készült az ún. „Schindler listája”, ami azoknak a zsidóknak a nevét tartalmazta, akiket magával vitt az új gyárba. A listát Schindler titkára, [[Itzhak Stern]] gépelte le, 1098 nevet tartalmazott. Őket nevezik ''Schindlerjuden''[[Schindler-zsidók]]nak. A listán az időseket 20 évvel fiatalabbként, a gyermekeket felnőttként tüntették fel. Az orvosok, tanárok neve mellett szakmunkásvégzettség szerepelt. A listán van Abraham Bankier neve is, aki eredetileg a gyár tulajdonosa volt.
 
A brünnlitzi üzem [[1945]]. [[május 8.|május 8-ig]] működött, ekkor Schindlernek menekülnie kellett. Búcsúajándékként egy gyűrűt kapott, melybe a következő mondatot vésték bele: „Wer nur ein einziges Leben rettet, rettet die ganze Welt“ („Aki egy életet is megment, az egész világot menti meg.”). Ez a mondat lett az izraeli [[Jad Vasem|Yad Vashem]] múzeum mottója.