„Molekuláris evolúció” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
→A genom mérete: Képek+kieg. |
||
1. sor:
{{lektor}}
A '''molekuláris evolúció''' a [[Dezoxiribonukleinsav|DNS]], az [[RNS]] és a [[fehérje|fehérjék]] [[evolúció]]s változásával foglalkozik. Ez a tudomány az 1960-as években kezdődött, amikor a [[molekuláris biológia]], az [[evolúcióbiológia]] és a [[populációgenetika]] művelői elemezni kezdték a nukleinsavakat és a fehérjéket szerkezetük és működésük szerint. Legfontosabb témái az enzimfunkciók, a [[molekuláris óra]] használata a fajképződés vizsgálatában és a nem funkcionális RNS vizsgálata. A [[genomszekvenálás]], a [[fehérjekarakterizáció]] és a [[bioinformatika]] robbanásszerű fejlődése nagyban segítette ezeket a témákat a népszerűvé válásban. A 2000-es években a figyelem a génduplikáció és az adaptív molekuláris evolúció felé fordult. A génduplikációval azért foglalkoznak, mert hozzájárulhatott az új génfunkciók kialakulásához.
[[Fájl:Molekuláris evolúció-Korszakok.jpg|bélyegkép|289x289px|Molekuláris evolúciós szintek, növények funkcionális sajátságaira tekintettel (''Zhong-Hua Chen, 2016'')]]
==Története==
22 ⟶ 21 sor:
*[[Génduplikáció]] (Susumu Ohno)
*Az alkalmazkodás matematikai elmélete (John H. Gillespie)
[[Fájl:SRP-GTPáz molev.jpg|bélyegkép|257x257px|Az SRP-GTPáz molekuláris evolúciója (Forrás: ''nature.com /article 2141'')]]
===Mutációk, semlegességi elmélet és pontozott egyensúly===
A [[mutáció]]k az [[evolúció]] hajtóerejének tekinthetők. A kedvezőtlen változatokat a szelekció szűri ki, míg a kedvezők a differenciált termékenység miatt felhalmozódnak. Szintén felhalmozódhatnak a semleges mutációk, amik nem okoznak előnyt vagy hátrányt. A semlegességi elmélet szerint a legtöbb mutáció semleges. Ez eredményezheti a [[pontozott egyensúly]]t, ami az evolúcióelmélet modern értelmezése.
53 ⟶ 54 sor:
*Hogyan alakult ki a genetikai kód transzlációja?<ref name="Dan"/>
===A genom mérete===
A genom mérete az általa tartalmazott örökítőanyag összesített mérete. A genom egyaránt tartalmaz kódoló és nem kódoló szakaszokat. A kódoló szakaszok kódolják a szervezet fehérjéit, míg a nem kódoló régiók egy része a szabályozásban vesz részt, másik része nem működik, vagyis [[szemét DNS]]. A genom méretét C-értéknek is nevezik. A C-érték fajra jellemzőnek tekinthető, mivel egy fajon belül csak keveset változik, a különböző fajok C-értéke ellenben nagyon változatos.<ref name="Dan"/> A genomméret továbbá szoros korrelációban áll a [[mitózis]] és a [[meiózis]] időtartamával, a generációs időtartam nagyságával. Mindezek ugyanakkor feltételezik, hogy az evolúció során a genomméret változását a természetes szelekció nagy mértékben befolyásolta.
==== Deléciós-inszerciós spektrum ====
A kis méretű spontán nukleotid [[Deléció|deléciók]] és inszerciók spektruma és előfordulási gyakorisága talán az egyik legalapvetőbb paramétere a genomméret változásában. Az inszerciók (DNS-szakaszok beépülése a genomba) - gyakoriságának növekedése a deléciók (vagyis szakaszok kiesése) kárára, magától értetődően filogenetikai értelemben a genomméret növekedését idézi elő. Érdekes tény, hogy a vizsgálatok szerint a rágcsálókban az ilyen spontán genetika mutációk jóval gyakoribbak mint például az emberben. [[Emlősök|Emlősökben]] olyannyira alacsony, hogy a deléciót és inszerciót nem is veszik figyelembe, mint szelekciós nyomást. <ref>https://web.stanford.edu/group/petrov/pdfs/19.pdf</ref>
===Prokarióta genom===
A prokarióták egysejtű élőlények, melyeknek nincs külön sejtmagjuk, és a sejthártyájukhoz sem tapadnak sejtszervecskék. Törzseik a [[baktériumok]] és a kékmoszatok; ezeket az utóbbiakat [[cianobaktériumok|kékbaktériumok]]nak is nevezik. A rajtuk végzett vizsgálatok szerint genomjuk mérete erősen [[korreláció|korrelál]] génjeik számával. Eszerint a genom mérete erősen függ a benne levő gének méretétől is.<ref name="Dan"/>
| |||