„Heterogén katalízis” változatai közötti eltérés

A '''heterogén katalízis''' olyan [[katalízis|katalitikus folyamat]], amely az egymással érintkező, különböző [[fázis]]ú katalizátor és reagáló anyag határán zajlik le. A [[gáz]]- vagy [[folyadék]]fázisú, esetleg [[oldat|oldott anyagok]] katalízise a [[szilárd halmazállapot]]ú katalizátor teljes felületén (kontakt katalízis) vagy csupán egy részén, az ún. aktív centrumon megy végbe. A katalizátor és a reagáló anyag kölcsönhatása következményeként az [[aktiválási energia]] és a [[reakcióút]] egyaránt csökken, ezáltal a [[kémiai reakció]] felgyorsul. Egyes esetekben a szilárd fázisú katilizátor stabilizálhatja is a kevésbé reakcióképes molekulákat, azaz negatív katalízis lép fel.

 

A heterogén katalízis elemi folyamatok egész sorából épül fel, melyek közül a legfontosabbak:

# a reagáló anyag molekuláinak [[diffúzió]]ja a katalizátor felületére;

# a köztitermék [[deszorpció]]ja;

# a termék távozása a katalizátor felületéről.

A teljes folyamat sebességét a leglassabban lezajló részfolyamat – a diffúzió vagy a felületi reakció, a köztitermék bomlási sebessége – szabja meg. A katalízis aktivitása, a reakciósebesség megnövekedése függ továbbá a katalizátor kémiai és fizikai minőségétől is, kivételesen jó katalizátoroknak számítanak egyes [[fémek]] (pl. [[platina]]), fém-oxidok és keverékeik. A katalizátoranyagot gyakran egy a kémiai reakció szempontjából közömbös hordozó (promotor) felületére viszik fel, így aktívabb hatást fejt ki a katalitikus reakcióra, mint tömör állapotában.

 

A heterogén katalízist az ipar számos területén alkalmazzák a folyamatok felgyorsítására, így például jelentős szerepe van a [[kénsav]]-, az [[ammónia]]-, a [[salétromsav]]gyártásban és a szerves [[vegyipar]]ban.