[[II. Murád oszmán szultán]] fia és utóda, [[II. Mehmed oszmán szultán|II. MohamedMehmed]], előbb a [[Boszporusz]] mellé épített [[Rumili Hisszár]] által biztosította magának a tengert. Ennek következtében a [[Fekete-tenger]] partján lévő [[genova]]i városok nem segíthettek. Az új várat ''Boğazkesen''-nek is nevezték, ami [[török nyelv]]en kettős jelentésű: szoros-záró vagy torok-vágó – ez is kifejezte a stratégiai fontosságát. Közben [[XI. KonstantinKónsztantinosz bizánci császár]] ajándékokat és pénzt küldözgetett a szultánnak, de mikor ez két követét is lefejezte, a császár felkészült a harcra.
KonstantinKónsztantinosz a nyugati keresztény hatalmakhoz fordult segítségért, de [[V. Miklós pápa]] nem volt rábírható, hogy segítséget küldjön. [[1054]] óta a [[római katolikus egyház|katolikus]] és [[Ortodox kereszténység|ortodox]] egyház közti [[Nagy egyházszakadás|szakadás]] után a katolikusok próbálták visszajuttatni a keleti egyházat [[Róma]] kebelébe. Ez most nagyon jó alkalom volt, segítséget csak azzal a feltétellel voltak hajlandóak küldeni, ha a bizánciak visszatérnek Rómához, de az ortodox lakosság hallani sem akart róla. Ennek ellenére néhány [[genova]]i és [[Velencei Köztársaság|velencei]] hajó segítségül jött.
A bizánci hadsereg körülbelül 7000 emberből állt, ebből 2000 külföldi zsoldos volt (elsősorban velenceiek és szerbek, másrészt itáliaiak és szicíliaiak). A városnak ugyanakkor 20 [[km]] megerősített fala volt abban az időben. A török sereg a régi források szerint közel 100 000 főt számlált, amelyből 20 000 [[janicsár]] volt. Napjainkban a kutatások szerint ha Mehmed valóban a teljes haddal támadt a város ellen, akkor legfeljebb 50–{{szám|70000}} főből állhatott, ebből a janicsárok száma legfeljebb 7–{{szám|10000}} főre rúghatott. Mohamed erre az [[ostrom]]ra építtetett egy flottát is, hogy a tenger felől is megtámadhassa a várost.
