„Szürrealizmus” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12. sor:
* Az első szürrealista kiállítást [[1925]]-ben rendezték, ezen részt vett többek között [[Paul Klee]], [[Joan Miró]], [[Max Ernst]], [[Pablo Picasso]] és [[Man Ray]] is.
* A szürrealizmus egyik főalakja, a spanyol-katalán [[Salvador Dalí]] az álmokat próbálta megfesteni. Legtöbb képén a valóság elemeit rendezi meghökkentő, összefüggéstelen kapcsolatba. Az egyes részleteket aprólékosan és élethűen ábrázolja. ''Arc és gyümölcstál látomása a tengerparton'' című képét [[1938]]-ban készítette. A kép jobb felső sarkában lévő álombéli táj hullámzó tengeröblével, hegy alagútjával egyúttal kutyafejet is ábrázol: a tenger felett ívelő viadukt a nyakörve. A kutya valahol a levegőben lebeg, testének középső részét körtével teli gyümölcsöstálból formálta a művész, ám ez egy női arcba olvad, melynek szemeit két különös tengeri kagyló helyettesíti. A festmény alsó részét zavarba ejtő látomásokkal telezsúfolt tengerpart tölti be. Egy-két tárgy, a kötélvég és a vászondarab szokatlan, álomszerű élességgel válik ki, míg a többi rejtélyesen elmosódik.
* A [[dadaizmus]]hoz hasonlóan új technikai eszközöket alkalmaztak, különösen a [[fénykép]]et és a [[film]]et. A szürrealista fotó legnagyobb mestere [[Man Ray]], filmművésze [[Luis Buñuel]]. A harmincas években a magyar származású [[André Brassai]] szoros kapcsolatba került a csoporttal, és a [[Minotaure]] c. Breton szerkesztette szürrealista folyóiratban több illusztrációja, fotója jelent meg. A technikai újítások közül főleg a frottázs adott nagy eredményeket, s ezt [[Max Ernst]] alkalmazta a legtudatosabban és legeredetibb módon. A frottázs az adott tárgy felületének rajzolatát dörzsöléssel jeleníti meg, mint például mikor papírt teszünk fára, kőre, falra stb., és azt ceruzával dörzsöljük. Az ilyen rajz véletlenszerű, különös mintázatú lesz. Max Ernst még dadaista korszakában barátságot kötött Bretonnal és munkatársaival, később minden szürrealista kiállításon részt vett. A harmincas évektől kezdve az irányzat egyik legjelentékenyebb képviselője, művészetét a II. világháború után egyre inkább elismerték. A szürrealisták felhasználták azokat az eljárásokat és anyagokat, melyek a tudat alatti képeket képesek előcsalogatni, megjeleníteni. Az általuk ábrázolt víziók gyakran rémálom hatását keltik, mert látszólag értelmetlen viszonyba állították az ábrázolt tárgyakat. Kialakult a mágikus realizmus: egyik fő képviselője [[René Magritte]]. Ő például emberi szemet fest hamis tükörként, ahogy az égen úszó fehér felhőket nézi, képein gyakran logikai paradoxonok jelennek meg, hangsúlyos és direkt irodalmi-gondolati asszociációk.
* A ''mágikus realizmus'' további formáit [[Giorgio de Chirico]] és [[Paul Delvaux]] festészetében tapasztaljuk. Chirico 1916-ban Olaszországban metafizikus festészeti iskolát hozott létre. Elhagyatott városi utcákat, tereket festett, melybe láthatatlan vagy szellemalakok vetnek hosszú árnyékokat. A néptelen városi utcát és épületeket a teret kissé megnyújtva ábrázolja, amivel a vészjósló, nyugtalanító hatást akarja fokozni. Ha emberi alakot fest, akkor az arcvonások nélküli kőszoborra, próbababára vagy testtelen árnyékra hasonlít, s így a személytelenség és értelmetlenség szimbólumává válik. [[Giorgio de Chirico]] képei az elidegenedésre, az emberben lévő és emberek közötti ürességre hívják fel a figyelmet, de hangulatuk többjelentésű és nem egyszerűen fordítható fogalmi nyelvre. A szürrealisták tudták, hogy a művész, amikor egy tárgyat akar ábrázolni, nem azzal kezdi a munkáját, hogy kinyitja a szemét és körülnéz, hanem színeket és formákat idéz fel emlékezetéből, és ezekből építi a képet. [[Salvador Dalí|Dalí]] minden formájával egyszerre többféle dolgot is ábrázolt, ezzel azt fejezte ki, hogy egy-egy szín és forma rengeteg jelentést ölthet magára. A belga [[Paul Delvaux]] szürrealizmusa sokat merít a szecesszióból: az ő képei a leglíraiabbak, legkevésbé riasztóak. Gyönyörű aktjai majd mindig az álom lassúságát, elomló lírát sugároznak.
* A szürrealizmus legjelentősebb szobrásza [[Marcel Duchamp]], aki még Breton párizsi csoportjának megalakulása előtt kiállította ''Lépcsőn lemenő akt'' c. konstruktivista festményét, majd [[New York]]
* A mozgalom alapítója és irányítója [[André Breton]] személyiségével és tevékenysége súlyával, irodalmi és elméleti műveivel döntő fontosságú volt. A II. világháború után az USA-ból visszatérve továbbra is megőrizte tekintélyét. Íróként akkorra egyre inkább a kor legjelentősebb francia költőjének tekintették. 1963
=== Magyarországon ===
* A magyar képzőművészetben a szürrealizmus előfutárának [[Csontváry Kosztka Tivadar]]t és [[Gulácsy Lajos]]t tartják: ez még akkor is helytálló, ha Csontváry igazán semmilyen izmusba nem besorolható, és Gulácsy művészete is inkább a [[szecesszió]] irányzatához áll közel. Mindkettejük festészetének álomszerű ("onirikus"), víziós jellege közel áll a szürrealizmushoz. Gulácsy elképzelései később részben a [[szentendre]]i [[Vajda-kör]] és az [[Európai Iskola]] művészeinél ismerhetők fel. A Párizsból 1932-ben hazaérő [[Farkas István (festő)|Farkas István]] a tételes irányzattól függetlenül a magyar festészet néhány nagy szürrealista sugárzású művét alkotja meg. "Álmokat fest – írja róla [[Kassák Lajos]] – amiket nem hunyt szemmel, öntudatlanul álmodik az ember, hanem ébren szerkeszt."
* Szürrealista festőcsoport Magyarországon soha nem alakult meg, de az irányzat több művészre is jelentős hatást tett. Különösen [[Vajda Lajos (festő)|Vajda Lajos]] és [[Ámos Imre]], majd [[Anna Margit]] és [[Ország Lili]] képei tanúskodnak erről. Szürrealista eszközöket használó, és látásmódú festők később egy-egy alkotói periódusukban: [[Csernus Tibor]], [[Gyémánt László (festő)|Gyémánt László]], [[Lakner László]], [[Altorjai Sándor]], [[Korga György]],[[Szlávics László (szobrász, 1927–1991)|. Szlávics László]], a [[Vajda Lajos Stúdió]] alkotói, valamint a korán Franciaországba távozott [[Hantai Simon]] és [[Rozsda Endre]]. A hatvanas évektől a sok művészeti ágban (költészet, film, esztétika) tevékenykedő [[Erdély Miklós]] legtöbb alkotása szürrealista fogantatású, s a kilencvenes évektől [[Fajcsák Henrietta]] is eme mozgalom egyik karizmatikus figurája.
| |||