„Sanghaj” változatai közötti eltérés

Az [[1894]]-[[1895|95]]-ös [[első japán-kínai háború]]t lezáró [[simonoszeki béke]] komoly befolyást engedett [[Japán Birodalom|Japán]] számára is [[Kína|Kínában]], így Sanghajban is koncessziós területet alakíthattak. A japánok építették az első gyárakat, később később a nyugati tőkések is befektettek az iparba, hogy kihasználják az olcsó munkaerőt. Az [[1900]]-as [[boxerlázadás]], majd a császárság [[1911]]-es bukása miatt tömegek özönlötték el a várost. Az [[1920-as évek]]ig Sanghaj a legjelentősebb távol-keleti világvárossá fejlődött, lakossága a [[20. század]] elején meghaladta az 1 millió főt.

Az [[első világháború]]ban a saját harcaikkal elfoglalt a nagyhatalmak kevesebb figyelmet fordítottak kínai területeikre. Csökkent a Kínára nehezedő gazdasági és politikai nyomás, fejlődhetett a kínai nemzeti burzsoázia. Megélénkültek a demokratikus mozgalmak is a városban. [[1915]]-ben Sanghajban jelent meg az új kultúra irányító lapja, az ''Ifjúság'' (1916-tól az ''Új Ifjúság''), amely hamarosan a kommunisták lapjává vált. [[1918]]-tól [[Szun Jat-szen]] tevékenykedett a városban. Erősödött a kínai nemzeti öntudat is, és ez a [[versailles-i békeszerződés]] után, amikor a sanghaji német területek [[Japán Birodalom|Japánra]] szálltak át ahelyett, hogy [[Kínai Köztársaság|Kína]] kapta volna meg őket, [[1919]]. [[május 4.|május 4-én]] tüntetésekhez vezetett. [[1919]]. [[július 5.|július 5-én]] általános sztrájk volt a városban. [[1921]]-ben az Új Ifjúság folyóirat körüli mozgalom radikalizálódó vezetőinek egy csoportja Sanghajban alapította meg a [[Kínai Kommunista Párt]]ot.