„Buda visszafoglalása” változatai közötti eltérés

 

Ugyanezen a napon, július 22-én tisztázatlan körülmények között felrobbant a törökök lőporraktára, amelyet a [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] palotája közelében helyeztek el. Közel 800 tonna [[lőpor]] robbant fel, és a robbanás olyan nagy volt, hogy 200 méteren leomlott a [[Duna]] felőli várfal, és a folyó a légnyomás hatására kicsapott a medréből{{refhely|R. Várkonyi|231. oldal}} [[Pest (történelmi település)|Pest]] felé. Néhány napon belül a várból kimenekült polgárokat fogtak el, akik beszámoltak a robbanás hatásairól, az 1500 török áldozatról és a sok sebesültről. A magyar huszárok pedig török futárt fogtak, aki a budai pasát akarta értesíteni, hogy [[Eszék]]en van a nagyvezír {{szám|40000}} harcossal, és hogy tartson ki.<ref name="buda02">{{cite web |url= http://www.budaeliberata.hu/hadtortenelem_buda_02.htm |title= Buda ostroma, 1686 – spanyol szemmel|date= |accessdate=2012-10-08 |author=Galántay Ervin |authorlink=Galántay Ervin | publisher= |work= www.budaeliberata.hu |language=magyar |archiveurl= |archivedate= |format= }}</ref>

Eszterházy János július 27-én álrohamot indított 2000 hajdúval, a Duna felől. Itt a leomlott falat vették célba, de itt túl meredek volt az út felfelé, emiatt nem lehetett innen bevenni a várat. Hatszázan estek el.

Addig az északi falrésznél 50 hajdú elfoglalta az Esztergomi rondellát, és ott beásták magukat. Ennek sikerére 30-án megadási felszólítást kaptak a védők. A felszólítás szabad elvonulást ígért a török katonáknak, ha átadják a várat. Ha nem, akkor rohammal beveszik a várat, és nemre, korra tekintet nélkül nem kegyelmeznek senkinek. A védők vezére válaszában megemlékezett arról, hogy a rohamokat eddig is megpróbálták, de [[Allah]] megbüntette őket, mert a fennhéjázókat és az elbizakodottakat nem szereti az Isten. Miután a követek kijöttek a várból, és Károly herceg elolvasta a választ, újra megszólaltak az ostromágyúk.