[[Kép:Arolsen Klebeband 02 339.jpg|jobbra|bélyegkép|265px|[[Batthyány Ádám (királyi kamarás)|Batthyány I. Ádám]] hadvezér lovasportréja, vállán kacagánnyal, 17. századi metszet]]
Kacagány (rokon a tatár kuzsagán a. m.A befoglaló, becsavaró szóval)'''kacagány''', régi magyar öltönydarab, mely kétségtelenülamely már a honfoglaláskor az ősmagyar öltözetnek a részét képezte. Eredetileg párduc vagy tigris bőréből készült felső ruhafelsőruha, melynekamelynek helyébe később a [[mente]] lépett. UgyÚgy a magyaroknál, mint a rokon török népeknél a méltóság és fenség jele volt. A dervisek[[dervis]]ek keleten ma is párducbőrt vetnekvetettek a vállukra. A K.kacagány később katonai öltözetöltözetté lett;vált, amit a [[dolmány]] sés néha a [[páncél]] fölött viseltékviseltek. IgyÍgy fordul elő a XVI[[16. századbeliszázad]]beli rajzokonábrázolásokon (ppl. Csoknyay BenedeknekBenedek [[1580-ik]]. évi cimerescímeres levelén). Ekkor már nemcsaknem csupán párducbőrből készítették, de farkasbőrből is. Farkas-K.-okatkacagányokat viseltek a hajduk[[hajdúk]] a [[kurucok|kuruckorban]], még pedig ugyúgy, hogy a K.-tkacagányt a bal vállon kötötték meg, hogy a kar szabadon mozoghasson. MindezenMindezelleé divatokkal párhuzamosan a köznép, kivált a pásztorok cserzett báránybőr-K.-tkacagányt viseltek (igy látjuk ezt a pécsi székesegyház egyik árpádkori domborművén). Mint katonai öltönydarab a K.kacagány maa is[[19. megvanszázad]]ban a magyar testőrség diszruháján jelent meg (párducbólpárducbőrből), külföldön pedig (ahová elszármazott) történeti nevezetességünevezetességű a[[Hans nagyJoachim Ziethennekvon Zieten]]nek, [[II. Frigyes huszárgenerálisánakporosz K.-akirály]] ahuszárgenerálisának berlini «Zeughaus»-bankacagánya.
