„Szentkuthy Miklós” változatai közötti eltérés

A kis Miklósnál kancsalság fejlődött ki, ami egész gyermekkorában zavarta, akkori önmagát „bandzsa kis könyvmoly, nyomorék”-ként írta le később. 1909-ben a Lehel utcából Budára, egy I. kerületi, Enyedi utcai háromszobás lakásba költözött a család. Velük élt szeretett apai nagyapja, „Ópapa” és felesége.<ref name=":3">{{Cite web|title = Frivolitások és hitvallások|url = http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=0000010861&secId=0000987681&mainContent=true&mode=html|work = dia.jadox.pim.hu|accessdate = 2016-01-31|first = Szentkuthy|last = Miklós}}</ref> Szülei eléggé zárkózott természetűek, „mindig otthon ültünk, élő ember hozzánk nem jött látogatóba, apám senkit nem bántott, de utálkozott mindenki és minden fölött. Talán ezért is ragaszkodtam már legkisebb koromban nagyapámhoz. Borzasztóan szerettem az örökifjú gáláns lovagot.”<ref name=":3" /> A korábban vagyonos, „várbeli, úri társadalomhoz” tartozó, de vagyona elvesztése miatt aktív életkorát rendőrtisztviselőként lezáró, a családdal németül beszélő, szekrényében harmincféle sétapálcát őrző, elegáns Ópapa nagy hatást gyakorolt a kis Miklósra.

Elemi iskoláit 1914–1918-ig végezte, az első osztályt a Werbőczy utcai, második osztálytól az Attila utcai iskolában. Apját a világháborúban frontszolgálatra küldték. Miklósra 8 évesen nagy hatást tett, amikor Ópapa meghalt 1916-ban. 1919–1926 között a Werbőczy Gimnázium tanulója, egyúttal a Mária Kongregáció jegyzője, majd prefektusa. 1925-ben a szüleivel szentévi zarándoklaton vesz részt Rómában, bejárva Velence, Firenze, Assisi, Nápoly, Pompei városát is. 1926-ban országos irodalmi versenyt nyer „A cigány alakja a magyar irodalomban” című dolgozatával. Ekkor került kapcsolatba Vajthó Lászlóval, aki bevezette a ''Napkelet'' szerkesztőségébe. Vajthó tanácsára vett fel írói nevet. Térképet böngészve választotta Szentkút zarándokhely nevét, melyből a nemesi családi hagyományt követve, a nemesi névképzés szokásait alkalmazva - th-val, y-nal - képezte a Szentkuthy nevet.<ref name=":2" />

[[1926]]-ban érettségizett és beiratkozott a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetem]] angol-francia szakára. Egyetemi évei alatt kancsalságát Grósz Emil professzor műtéttel sikeresen megszüntette. Ettől kezdve önbizalma rohamosan megnőtt, kedvére udvarolhatott egyetemi lánytársainak. 1928-ban itt ismerkedett meg a gazdag zsidó családból származó Eppinger Dórával, Dollyval, későbbi feleségével.<ref name=":2" /> [[1931]]-[[1932]]-ben ösztöndíjasként [[London]]ban élt. Gazdag kulturális környezetben eltöltött gyerekkora után fiatalkorában bejárta az [[európa]]i országokat. Első publikációi a [[Napkelet (folyóirat, 1923–1940)|Napkelet]]ben jelentek meg. [[1931]]-ben doktorrá avatták, és megnősült. Házasságukból egy lányuk született. [[1932]] és [[1948]] között a budapesti Madách Gimnázium, majd az [[Óbuda (városrész)|óbudai]] Árpád Gimnázium tanára volt, utána [[1958]]-ig egy közgazdasági technikumban tanított. Diákjai közt elterjedt tanárneve a Pfistererből levezetett „Fityó” volt.<ref name=":2" /><ref>Fekete J. József: ''Atlantikus mámorú szívvel és Eukleidész-világosságú aggyal - Szentkuthy Miklósról;'' Látó Szépirodalmi Folyóirat [http://www.lato.ro/print.php?id=758]</ref> Ezután csak az írásnak és az írásból élt. 1988-ban hunyt el, 80 éves korában.

„[1938-ban] A budapesti [[34. Eucharisztikus világkongresszus|Eucharisztikus Kongresszus]] idején vörös selyemből bíbornoki ruhát és sapkát szabattam egy kissé meglepődő családi varrónővel, nyakamban (kereszttel a végén), dió nagyságú esztergályozott fagolyókból álló szentolvasó, kezemen (jobb híján) nagy fekete pecsétgyűrű, orrom nyergén papos, keret-nélküli szemüveg. Taxival, este, mentem barátaimhoz, feleségemmel franciául beszélgettem, a taxisofőr térdre borult előttem, megcsókolta gyűrűmet, én meg – kérésére – „apostoli” áldást adtam rája. Később még sokkal nagystílűbb áldásra került sor: hatalmas társasággal, hajnalban, kivonultunk a Kis-Svábhegy tetejére, ott én létrán felmásztam egy háromszögelési gúla tetején lévő „erkélyre” (beszédet is mondtam) és kiterjesztett karokkal és keresztekkel szórtam a benedikciót térdeplő híveimnek. – Bíboros-ruhámban Babits Mihályné le is fényképezett, színes diapozitíveket készíttetett.”<ref>{{Cite web|title = Szentkuthy Miklós – Életrajz|url = http://www.szentkuthymiklos.hu/hu_04_palyam.html|work = www.szentkuthymiklos.hu|accessdate = 2016-01-07}}</ref><ref>''[http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=5484 Réz Pál: Százszorszentek, Beszélgetés Szentkuthy Miklóssal];'' {{Cite web|title = FilmVilág|url = http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=5484|work = www.filmvilag.hu|accessdate = 2016-01-07}}

Szentkuthy Miklósé az egyik legnagyobb terjedelmű hagyaték a Petőfi Irodalmi Múzeum által őrzött anyagok közt. 1934 és 42 között szerzői költségen jelent meg Szentkuthy minden könyve. A szocialista rendszerben 19571954-ben jelent meg először Szentkuthy-mű állami kiadói pénzen.

Első regénye, az 1927. november 2-án befejezett ''Barokk Róbert'' csak a halála után, 1991-ben jelent meg először, ahogyan 1933-ban írott, ''Narcisszusz tükre'' című műve 1997-ben. Első publikált regénye, az 1934-ben megjelent (majd 1980-ban újra kiadott) [[Prae (regény)|Prae]] életműve jelentős pontját képezi. E művében [[François Rabelais]] és [[James Joyce]] hatása érezhető, s a modern Európa válságában tájékozódni próbáló magányos értelmiségi közérzetéről ad ironikus beszámolót. 1939-ben írt ''Széljegyzetek Casanovához'' című regényét a rendőrség erkölcsi okokra hivatkozva elkobozta, és bezúzatta. 2012 után francia, spanyol, portugál, és amerikai kiadók e könyvet jelentették meg először Szentkuthy életművéből.<ref name=":1" /> Legnagyobb írói vállalkozása a ''Szent Orpheus breviáriuma'' című többkötetes munkája volt, amellyel csaknem 50 évet töltött el.

Szentkuthy Miklós több mint százezer oldalas naplót hagyott maga után.<ref name=":0">{{Cite web|title = „A mai magyar értelmiséget nem érdekli Szentkuthy” - Beszélgetés Tompa Máriával;|url = http://www.irodalmijelen.hu/2015-feb-13-0844/mai-magyar-ertelmiseget-nem-erdekli-szentkuthy|work = Irodalmi Jelen Online|accessdate = 2016-01-07}}</ref> A napló írását az 1920-as évek elején kezdte és 1939-től rendszeresen, általában naponta vezette. Diszkrécióból Szentkuthy az 1948-ig írott részt halála után 25 évre, az 1988-ig, azaz haláláig írott részt 50 évre zároltatta. A hagyatékát kezelő Tompa Mária szerint „...tudta magáról, hogy impresszionista alkat. Ha valakire dühös volt, csúnya dolgokat írt róla a naplójába, másnap megbánta, és a korrekciót is lejegyezte. Nem akarta megsérteni a naplóban szereplő személyeket vagy utódaikat, ezért titkosította a naplókat”.<ref name=":1">{{Cite web|title = Szentkuthy Miklós lehet a külföld új felfedezettje|url = http://mno.hu/grund/szentkuthy-miklos-lehet-a-kulfold-uj-felfedezettje-1217837|work = mno.hu|accessdate = 2016-01-07}}</ref><ref name=":0" /> Az 1948 előtti feljegyzések 2013 óta kutathatók, feldolgozásuk megkezdődött. Az 1948-at követő tartalmakra csak közvetve, az író utalásaiból lehet következtetni. A naplót az író a Petőfi Irodalmi Múzeumnak adta megőrzésre.

* ''Orpheus. Részletek Szentkuthy Miklós Szent Orpheus breviáriuma című készülő művéből'', 1-6.; szerzői, Bp., 1939-1942

**2. ''SzéljegyzetekFekete CasanováhozReneszánsz''; (regényszerzői, Kecskemét, 1939)

* ''Divertimento. Változatok Wolfgang Amadeus [[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]] életére''; /Magvető, Szentkuthy MiklósBp.Megjelenés:     Budapest : Magvető, 1957 Deb

* ''Doktor [[Joseph Haydn|Haydn]]. Regény''; /Zeneműkiadó, Szentkuthy MiklósBp.Megjelenés:     Budapest : Zeneműkiadó, 1959

Többek között [[James Joyce]], [[Jonathan Swift]], [[Laurence Sterne]], [[Charles Dickens]], műveinek magyar fordítója.