„Szentkuthy Miklós” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
32. sor:
Elemi iskoláit 1914–1918-ig végezte, az első osztályt a Werbőczy utcai, második osztálytól az Attila utcai iskolában. Apját a világháborúban frontszolgálatra küldték. Miklósra 8 évesen nagy hatást tett, amikor Ópapa meghalt 1916-ban. 1919–1926 között a Werbőczy Gimnázium tanulója, egyúttal a Mária Kongregáció jegyzője, majd prefektusa. 1925-ben a szüleivel szentévi zarándoklaton vesz részt Rómában, bejárva Velence, Firenze, Assisi, Nápoly, Pompei városát is. 1926-ban országos irodalmi versenyt nyer „A cigány alakja a magyar irodalomban” című dolgozatával. Ekkor került kapcsolatba Vajthó Lászlóval, aki bevezette a ''Napkelet'' szerkesztőségébe. Vajthó tanácsára vett fel írói nevet. Térképet böngészve választotta Szentkút zarándokhely nevét, melyből a nemesi családi hagyományt követve, a nemesi névképzés szokásait alkalmazva - th-val, y-nal - képezte a Szentkuthy nevet.<ref name=":2" />
[[1926]]-ban érettségizett és beiratkozott a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetem]] angol-francia szakára. Egyetemi évei alatt kancsalságát Grósz Emil professzor műtéttel sikeresen megszüntette. Ettől kezdve önbizalma rohamosan megnőtt, kedvére udvarolhatott egyetemi lánytársainak. 1928-ban itt ismerkedett meg a gazdag zsidó családból származó Eppinger Dórával, Dollyval (1906-1989), későbbi feleségével.<ref name=":2" /> [[1931]]-[[1932]]-ben ösztöndíjasként [[London]]ban élt. Gazdag kulturális környezetben eltöltött gyerekkora után fiatalkorában bejárta az [[európa]]i országokat. Első publikációi a [[Napkelet (folyóirat, 1923–1940)|Napkelet]]ben jelentek meg. [[1931]]-ben doktorrá avatták, és megnősült. Házasságukból egy lányuk született. [[1932]] és [[1948]] között a budapesti Madách Gimnázium, majd az [[Óbuda (városrész)|óbudai]] Árpád Gimnázium tanára volt, utána [[1958]]-ig egy közgazdasági technikumban tanított. Diákjai közt elterjedt tanárneve a Pfistererből levezetett „Fityó” volt.<ref name=":2" /><ref>Fekete J. József: ''Atlantikus mámorú szívvel és Eukleidész-világosságú aggyal - Szentkuthy Miklósról;'' Látó Szépirodalmi Folyóirat [http://www.lato.ro/print.php?id=758]</ref> Ezután csak az írásnak és az írásból élt. 1988-ban hunyt el, 80 éves korában.
==== Anekdoták életéből ====
| |||