„Elek Artúr” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
|||
24. sor:
}}
'''Elek Artúr''' ([[Budapest]], [[1876]]. [[február 8.]] – [[Budapest]], [[1944]]. [[április 25.]])<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-11021-44501-68?cc=1452460&wc=92QX-ZNY:40678301,42189901,1077273701| Halálesete bejegyezve a Budapest I. kerületi állami halotti anyakönyv 47/1944. folyószáma alatt]</ref>
Eredeti neve ''Fischer,'' a család 1898-ban változtatta nevét ''Elek''re.<ref>{{cite book |author=S. Nagy Katalin |authorlink=S. Nagy Katalin | title=Emlékkavicsok. Holocaust a magyar képzőművészetben 1938–1945. |publisher=Glória Kiadó |location =Budapest|year=2006 |edition= |isbn=963-9283-99-1 | pages =224}}</ref> Testvére: Fischer/Elek Janka (– 1938) [[Román György]] író, festőművész édesanyja.<ref>[http://www.szepmuveszeti.hu/data/cikk/91/cikk_91/06.23/szemelyi_biblio/Elek_Artur.pdf Elek Artúr (bibliográfia)] Szépművészeti Múzeum, 2014. június 15.</ref>
31. sor:
Elek Sámuel és Roth Ida fiaként született. Egyetemi tanulmányait a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|budapesti egyetem]] bölcsészettudományi karán végezte el.
Karrierje elején útirajzok írásával és műfordítással foglalkozott.
Első nagyobb irodalmi tanulmánya [[Edgar Allan Poe|Edgar Poe]]-ról szólt (1910). A következő évben ''Újabb magyar költők'' címen antológiát állított össze, majd megjelent első – és életében egyetlen – novelláskötete, az ''Álarcosmenet'' (1912). Fordította többek között [[Edmondo De Amicis]], [[Alphonse Daudet]], [[Gottfried Keller]] műveit. Nagyobb képzőművészeti tanulmányai közül említhetők [[Nagy Balogh János]] festő (1922), [[Fáy Dezső]] festő és illusztrátor (1929), [[Reiter László]] könyvművész (1943) munkásságát bemutató munkái. Írásai zömét finom stílusú, elmélyült elemzéseket nyújtó esszéi és művészeti kritikái alkották. Novelláira az impresszionista hangulatok és lírai hangvétel volt jellemző.
41. sor:
==Művei==
* ''Poe Edgar'' (két tanulmány, 1910)
* ''Újabb magyar költők lyrai anthológiája. 1890-1910''; vál. Elek Artur; Nyugat, Bp., 1911
* ''Álarcosmenet'' (novella, 1913)
* ''[[Nagy Balogh János]] élete és művészete. 1874-1919. Emlékkönyv''; szerk. Elek Artur; Amicus, Bp.,
* ''Három művésznemzedék'' (1925)
* ''A renaissance festőművészete'' (1927)
48 ⟶ 49 sor:
* ''[[Liebl Ervin]] (1895–1927). Egy ismeretlenül élt festő és szobrász élete és művészete'' (1935)
* ''A platánsor'' (válogatott elbeszélések, [[Vajda Miklós]] bevezetőjével, 1959)
* ''Elek Artúr Babitsról. Levelek, tanulmányok''; összeáll., jegyz. Téglás János; Ságvári Nyomdaipari. Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Bp., 1984 (''A nyomdaipari szakközépiskola kiadványai'')
* ''Művészek és műbarátok – Válogatott képzőművészeti írások. Elek Artúr'' (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 1996).▼
* ''Újabb magyar költők. Lyrai anthologia, 1890-1910''; vál. Elek Artur, szerk. Téglás János, utószó Keresztury Dezső; Ságvári Nyomdaipari. Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Bp., 1988 (''Irodalmi ritkaságok betűhív kiadásban'')
* ''Fülep Lajos levelei Elek Artúrhoz''; szöveggond., bev., jegyz. Fülep Katalin; OSZK, Bp., 1990
▲* ''Művészek és műbarátok
== Jegyzetek ==
64 ⟶ 68 sor:
* [http://epa.oszk.hu/00000/00022/index_abc_sz.htm A ''Nyugat'' szerzői, „E”] A ''Nyugat''ban megjelent írásainak jegyzéke
* [http://www.szepmuveszeti.hu/data/cikk/91/cikk_91/06.23/szemelyi_biblio/Elek_Artur.pdf Elek Artúr, bibliográfia] Szépművészeti Múzeum, 2014. június 15.
* Marianna D. Birnbaum: ''Elek Artur pályája''; Akadémiai, Bp., 1969 (''Irodalomtörténeti füzetek'')
{{Nemzetközi katalógusok}}
| |||