„Medveállatkák” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 195.199.156.106 (vita) szerkesztéséről Magic links bot szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
1. sor:
| name = Medveállatkák
| image = Waterbear.jpg
18. sor:
}}
A '''medveállatkák''' ''(Tardigrada)'' közeli rokonságban állnak az [[ízeltlábúak]]kal, de több tulajdonságuk eltér. Testüket kemény [[kutikula]]páncél fedi, és azt hidrosztatikus váz feszíti ki. Ragadozó és növényevő fajaik is vannak.<ref>[http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/04_MolnarKinga_BevezetesAzAllattanba/chunks/ch25.html ELTE TTK Biológiai Intézet - Bevezetés az állattanba: A medveállatkák törzse (Szatmári Zsuzsanna)]</ref> Több mint 1000 fajuk ismert. Magyarországon kb. 100
A medveállatkákról az első feljegyzéseket J.A. Goeze készítette [[1773]]-ban és „kis vízimedvéknek” nevezte el őket. A ''Tardigrada'' tudományos nevet [[Spallanzani]] adta neki [[1776]]-ban, a név jelentése „lassan lépkedő”.
30. sor:
== Megjelenésük, felépítésük ==
Méretük 0,
Szájnyílásukban két miniatűr állkapcsi [[mészszurony]] ''(stylet)'' foglal helyet. A szuronyok valószínűleg az első szelvények karmaiból fejlődtek ki. Vedlés után a nyálmirigy pótolja őket, a karmokat pedig a karommirigyek. Izomzatuk egysejtű izomszálakból, idegrendszerük egy hátoldali agydúcból és az ehhez csatlakozó hasdúcláncból áll. Az első három pár lábukat járásra, az utolsó párt kapaszkodásra használják. Keringésük és légző szervrendszerük nincs, gyomruk és belük viszont van – a salakanyagokat [[Malpighi-edény]]ekkel választják ki. ''Pseudocoel'' testüregüket színtelen folyadék tölti ki.
| |||