„Japán kapitulációja” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
**Kísérletek a Szovjetunióval történő tárgyalásokra/Szovjet szándékok** rész hozzáadva |
**Manhattan terv** rész hozzáadva |
||
95. sor:
E célból [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] és Molotov tárgyalásokra szólította fel a Japánokat, hamis reményekbe kergetve őket a szovjet-közvetítésű béke gondolatával.{{refhely|Hasegawa, 86.}} Ugyanakkor az Egyesült Államokkal és Nagy Britanniával folytatott beszélgetésekben a szovjetek ragaszkodtak a kairói nyilatkozatban foglaltakhoz, melyet a [[jaltai konferencia]] is megerősített, miszerint a szövetségesek nem fogadhatnak el egymástól eltérő, vagy felételekhez kötött békekötést Japánnal. A háború meghosszabbítása érdekében a szovjetek minden olyan kísérletet elleneztek, amely az aláírt nyilatkozatokat esetleg megsértené.{{refhely|Hasegawa, 86.}} Ezek a politikai húzások időt adtak a szovjeteknek arra, hogy átcsoportosítsák egységeiket a nyugati frontról keletre, és elfoglalják [[Mandzsúria|Mandzsúriát]], [[Belső-Mongólia Autonóm Terület|Belső-Mongóliát]], [[Korea (történelmi)|Koreát]], a [[Juzsno-Szahalinszk|Dél-Szahalin]] szigeteket, a Kuril-szigeteket és esetleg [[Hokkaidó]]t{{refhely|Hasegawa, 115–116.}} (Rumoi városon keresztül).{{refhely|Frank, 279.}}
== Manhattan terv ==
[[1939]]-ben [[Albert Einstein]] és a magyar [[Szilárd Leó]] levélben figyelmeztette [[Franklin D. Roosevelt]] elnököt, miszerint a németek nagy valószínűséggel kutatásokat folytatnak egy nukleáris fegyver kifejlesztésére, és szükségszerű, hogy az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] is támogasson hasonló célú kezdeményezéseket. Ennek eredményeképp Leslie R. Groves, Jr. Dandártábornok vezetésével megszületett egy titkos projekt, amely a [[Manhattan terv]] nevet viselte.{{refhely|Hewlett and Anderson, 81–83. o.}} Az első bombát a [[Trinity (nukleáris teszt)|Trinity nukleáris teszt]] keretein belül tesztelték [[1945]]. [[július 16.|július 16-án]].{{refhely|Hewlett and Anderson, 376–380. o.}}
Ahogy a kutatások a végéhez közeledtek, az amerikai döntéshozók fontolgatni kezdték a bomba bevetésének lehetőségeit. Létrejött egy bizottság, amely 1945 áprilisában és májusában találkozott, hogy kijelölje a lehetséges célpontokat. Az egyik figyelmbe vett szempont az volt, hogy az érintett városok még nem lehettek bombázva hagyományos módon. Így szerették volna pontosan megállapítani az [[Nukleáris fegyver|atombomba]] által végzett pusztítás mértékét.<ref>United States Army Corps of Engineers, Manhattan Engineer District (1946). [https://www.worldcat.org/title/atomic-bombings-of-hiroshima-and-nagasaki-by-the-manhattan-engineer-district/oclc/77648098/ "The atomic bombings of Hiroshima and Nagasaki".] OCLC [http://www.atomicarchive.com/Docs/MED/med_chp5.shtml/ 77648098.] Hozzáférés: 2011. január 23.</ref> A bizottság listája 18 japán várost tartalmazott, melynek tetején ott állt [[Kiotó]], [[Hirosima]],<ref>Quiner, Tom. [https://quinersdiner.com/2011/03/16/what-lesson-can-we-learn-from-japan/ "What lesson can we learn from Japan?".] Hozzáférés: 2013. december 30.</ref> [[Jokohama]], [[Kokura]] és [[Niigata]].{{refhely|Frank, 254–255. o.}}{{refhely|Hasegawa, 67.}} Kiotót végül eltávolították a listáról, Henry L. Stimson háborús titkár kérésére, aki annak idején a városban járt nászúton, és ismerte annak kulturális és történelmi jelentőségét.{{refhely|Schmitz, 182.}}
Habár Henry A. Wallace alelnök a kezdetektől részt vett a Manhattan tervben,{{refhely|Hewlett and Anderson, 19.}} felettese, [[Harry S. Truman]] nem volt tájékoztatva a kutatásokról egészen [[1945]]. [[április 23.|április 23-ig]], 11 nappal azután, hogy [[április 12.|április 12-én]], Roosevelt halála után elnök lett.{{refhely|Hewlett and Anderson, 340–342. o.}} [[május 2.|Május 2-án]] Truman jóváhagyta az Ideiglenes Bizottság felállítását, melynek feladata az atombombával kapcsolatos tanácsadás volt.{{refhely|Hasegawa, 67.}}{{refhely|Hewlett and Anderson, 340–342. o.}} A bizottságnak tagja volt Stimson, James F. Byrnes, George L. Harrison, Vannevar Bush, James Bryant Conant, Karl Taylor Compton, William L. Clayton és Ralph Austin Bard. A tanácsadó tudósok pedig [[Robert Oppenheimer]], [[Enrico Fermi]], [[Ernest Lawrence]] és [[Arthur Compton]] voltak.{{refhely|Hewlett and Anderson, 344–345. o.}} Egy [[június 1.|június 1-i]] jelentésben a bizottság úgy határozott, a bombát minél hamarabb be kell vetni a háború mielőbbi befejezése érdekében, mindenféle előzetes figyelmeztetés nélkül.{{refhely|Hasegawa, 90.}}
A bizottság jogkörei közé azonban nem tartozott a bomba használata.{{refhely|Frank, 256.}} A Manhattan tervben résztvevő tudósok a Franck jelentésben fejezték ki ellenzésüket a projekttel kapcsolatban, emiatt a bizottság újra átvizsgálta a fegyver felhasználását. [[június 21.|Június 21-i]] találkozójuk során azonban megerősítették, hogy nincs más lehetőség.{refhely|Frank, 260.}}
== Jegyzetek ==
| |||