„Přerov” változatai közötti eltérés

 

A város történelmi magja a Felső tér (Horní náměstí) környékén található, ahol a XV. századból származó házak is találhatók. A központban van a Přerovi kastély is. Ezt az egykori vár helyén építették. A városban megmaradtak az egykori városfalak részei is. A kastélyban jelenleg a Komenský Múzeum kapott elhelyezést. A második világháború végén itt robbant ki a přerovi felkelés, amelyet erőszakkal elfojtottak.

A II. világháborút követően deportált kárpát-németek és magyarok tértek haza Dobsinára (Kassa mellett) vonattal. A csehszlovák hadsereg 17. gyalogezrede leszállította a vonatról a hazafelé tartó dobsinai családokat és 1945. június 19-én tömegsírba lőtték őket - 120 nőt, 71 férfit és 75 gyermeket. A katonai egység parancsnoka, Karol Pazur jelölte ki a kivégző osztagot. Sokakat élve temettek el. A tömeges kivégzést a ma is hatályos Beneš-dekrétumok szellemében hajtották végre, akárcsak nem sokkal később a pozsonyligetfalui internálótáborban elkövetett mészárlásokat. A bírósági ítélet nélkül végrehajtott tömeges kivégzéseket utóbb hadititokká nyilvánították. Az elkövetőket nem vonták felelősségre, s akadt olyan tömeggyilkos, akiből később egyetemi tanár lett. A téma egészen a rendszerváltásig tabunak számított.<ref>{{cite news |title=Meeting commemorates Carpathian Germans killed by Czechoslovaks|publisher=praguemonitor.com |date=20170213|accessdate=20170213}}</ref>

[[1997]]. július 7-én a várost erőteljes árvíz öntötte el.