„Második keresztes hadjárat” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
146. sor:
1147 tavaszán a pápa az [[Ibériai-félsziget]]re is kiterjesztette a hadjáratot, a [[reconquista]] részeként. Engedélyezte [[VII. Alfonz kasztíliai király]]nak, hogy a keresztesek egy részével a [[mórok]] ellen vezessen hadjáratot.{{sfn|Riley-Smith|1991|p=48}} 1147 májusában a keresztes hadak első része kihajózott az angliai [[Dartmouth]]ból a Szentföld felé, de a rossz időjárás miatt június 16-án ki kellett kötniük [[Porto]] északi részén. Itt hamarosan [[I. Alfonz portugál király|I. Alfonz]] [[Portugália uralkodóinak listája|portugál király]] fogadta őket.{{sfn|Runciman|1952|p=258}}
A lovagok megegyeztek a királlyal, hogy segítenek [[Lisszabon]] ostromában, cserébe a város áruinak rlrablását és várható foglyokért kapható váltságdíjat kérték. [[Lisszabon ostroma]] július 1. és október 25.
Az Ibériai-félsziget másik részén, nagyjából ugyanebben az időben [[VII. Alfonz kasztíliai király]], [[IV. Rajmund Berengár barcelonai gróf]] és mások vezetésével [[katalánok]], leóniak, kasztíliaiak és [[franciák]] harcoltak [[Almería]] gazdag kikötővárosának visszavételéért. A [[Genovai Köztársaság|genovai]] és [[Pisai Köztársaság|pisai]] flotta segítségével ez októberre sikerült is.{{sfn|Riley-Smith|1991|p=48}}
A barcelonai gróf elfoglalta [[Valenciai Királyság|Valencia]] és [[Murcia]] [[Almorávidák|almorávida]] [[taifa]] királyságát is, 1148 decemberében lezárult [[Tortosa ostroma (1148)|Tortosa öt hónapja tartó ostroma]],
== Hadseregek ==
| |||