„Ér (anatómia)” változatai közötti eltérés

A folyamatos áramlást a [[szív|szív pumpafunkciója]] biztosítja. A szívtől a [[szövet (biológia)|szövetek]] felé haladó ereket [[artéria|'''artériáknak''']] (ütőerek, verőerek), a szövetektől a szív felé haladó ereket pedig [[véna|'''vénáknak''']] (gyűjtőerek, visszerek) nevezik. A kettő között a szöveteket dús [[vérkeringés|hajszálér-hálózat]] (kapilláris-hálózat) szövi át, melyben a vér és a szövet közti anyagforgalom végbemegy. (A kapillárisok területén történik pl. a [[sejt|sejtek]] [[oxigén|oxigénnel]] és [[tápanyag|tápanyagokkal]] történő ellátása.) A [[nyirokkeringés|'''nyirokerek''']] (nyirokedény, lat. ''vas lymphaticum'', ang. ''lymph vessel'') nyílt rendszert képeznek: a szövetek sejten kívüli ''(extracelluláris)'' [[Idegsejt|sejtközötti terében]] felhalmozódó szövetközötti ''(intersticiális)'' folyadékot [[nyirokcsomó|nyirokcsomók]] érintésével a vénák felé szállítják. A nyirokerekben áramló folyadék neve értelemszerűen [[nyirokkeringés|nyirok]]. Az artériákban billentyűk nincsenek, míg a vénákban (a nagy vénák kivételével) szakaszonként a vér visszaáramlását akadályozó, zsebszerű belhártyakettőzeteket vannak. Különösen sűrű billentyűrendszer van a nyirokerekben. Ez elősegíti azt, hogy az izommozgás, és egyéb okok kiváltotta nyomásváltozások (így pl. a gyógymasszázs) kedvezően befolyásolják a vénás vér és a nyirok visszaáramlását. (Az artériás és vénás kötegek elrendeződéséből adódik, hogy a szív pumpafunkciója a közvetve hat a vénás visszaéramlásravisszaáramlásra is.)