„Fekete-tenger” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 31.5.31.211 (vita) szerkesztéséről Texaner szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
35. sor:
| térképaláírás =
}}
A '''Fekete-tenger'''
Földtörténetileg a [[Paratethys]] maradványa. A [[messinai sókrízis]] idején a Boszporuszon és a Dardanellákon keresztül időnként víz áramolhatott a Földközi-tenger nagyrészt kiszáradt medencéjébe.
62. sor:
Az [[ógörög nyelv]]ben a [[Népetimológia|népi etimológia]] révén lett az *Axšaina-ból Πόντος Ἄξε(ι)νος (''Póntos Áxe(i)nos''), „nem vendégszerető tenger”. Később ez változott [[eufemizmus]] révén Πόντος Εὔξεινος<!--Εὐξείνος-->-ra (''Pontos Euxeinos''), „vendégszerető tenger”. Ismeretes volt azonban a görögben is a „Fekete-tenger“ (Πόντος Mέλας) elnevezés is. Később aztán a többi nyelvben is a Fekete-tenger elnevezés terjedt el. A középkorban azonban egy ideig a környékén élő [[kazárok]]ról Kazár-tengernek is hívták.
A görög névből terjedt el a „pontuszi” kifejezés is egy sor nyelvben, ami a Fekete-tengerrel kapcsolatos, ahhoz tartozó dolgok jelzője lett.
== Földrajz == [[Fájl:Istanbul and Bosporus big.jpg|jobbra|250px|bélyegkép|A [[Boszporusz]] műholdképe]] A Fekete-tenger területe 422 000 km², legmélyebb pontja 2210 m. A [[Boszporusz]]on keresztül évi 200 km³ tengervíz áramlik be. A környékről beáramló édesvizek évente 320 km³-t tesznek ki. A legfontosabb belé ömlő folyó a [[Duna]].
68 ⟶ 71 sor:
A hosszabb tengelye kelet-nyugati irányban 1187 km, legnagyobb szélessége 613 km; legkeskenyebb (270 km) a [[Szarics-fok]] és a [[Kis-Ázsia|Kis-Ázsiának]] [[Ineboli]] és [[Anapa]] mellett fekvő partja közt. Területe az [[Azovi-tenger]]rel együtt [[Otto Krümmel|Krümmel]] szerint 382 843 km². Egész kerülete 4914 km, amiből [[Európa|Európára]] 2866 km, [[Ázsia|Ázsiára]] 2048 km esik. [[Abházia]], [[Bulgária]], [[Grúzia]], [[Oroszország]], [[Románia]], [[Ukrajna]] és [[Törökország]] fogja körül.
==
A víz hőmérséklete általában alacsonyabb, mint a [[Földközi-tenger]]é; az északi szelek lehűtik; december és január hónapokban többször megtörténik, hogy az északi partokon és a Duna torkolatánál is befagy a víz és a hajózás szünetel, sőt kivételes években (401-ben és 762-ben) az egész tenger felszínét jég takarta. A vízállás magassága nem mindig egyforma; az évszakok szerint változik; májusban a nagy folyók torkolata közelében, júniusban pedig a távolabbi helyeken éri el a legnagyobb (130 mm a rendes vízállás fölötti) magasságot; a legalacsonyabbat (58–84 mm-rel kevesebb a rendes vízállásnál) október és január hónapokban.
| |||