„Geertgen tot Sint Jans” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Az internet egyértelműen kisbetűs lett, a többi javított hiba eddig is hiba volt (kézi botszerkesztés) |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Albrecht Dürer –> Albrecht Dürer (festő) |
||
11. sor:
Életéről keveset tudunk, s csak keresztnevét ismerjük. [[Karel van Mander]] ''Schilderboeck'' című művében úgy említi, mint laikus testvért, aki a haarlemi [[Keresztelő Szent János|Szent Jánosról]] elnevezett [[johannita]] [[kolostor]]ban lakik. Innen ered ma ismert neve: ''a kis Gerard, aki a Szent Jánosban lakik''. Valószínűleg [[Albert van Ouwater]] tanítványa volt, és fiatalon, 28 éves kora körül halt meg.
A [[15. század]]i holland festészet első jelentős alakja, akiről [[Albrecht Dürer (festő)|Dürer]] azt mondta, hogy „''valójában már az anyja méhében is festő volt''“. Munkáiban keveredik Észak-Németalföld művészete a kor flamand jellegzetességeivel. Biztosan csak két [[Bécs]]ben található festmény származik tőle, a stíluselemzések után még kb. 15 festményről állítható, hogy valószínűleg az ő munkája. Képeinek hozzávetőleges kronológiai sorrendiségét megállapítva kiderült, hogy korai képei a [[brugge]]i festőiskola jellegzetességeit mutatják. A későbbi kutatások kiderítették, hogy valószínűleg ő lehetett az a festőtanonc, akit ''Gheerkin de Hollandere'', ''Gheerkin Hollandiából'' néven jegyeztek be a bruggei Szent Lukács-céh tanulói névsorába [[1475]]-ben.
A bécsi két festmény a johannita rend számára készült főoltár jobb oldali szárnyának maradványa, a többi elpusztult. Ez volt a 15. századi németalföldi festészet egyik legnagyobb méretű oltára, s hogy elkészítésével az ifjú Geertgent bízták meg, azt mutatja, hogy már fiatalon elismert festő volt. A kép érdekessége, hogy a [[Keresztelő Szent János]]-legenda szerzeteseinek alakjában Geertgen az európai festészet első ismert csoportarcképét alkotta meg. Ez a csoportkép még merev kompozíciójú, s nem olyan kötetlen, mint később [[Frans Hals]] vagy [[Rembrandt]] képein. A ''Krisztus siratását'' ábrázoló jelenetet a [[17. század]]ban olyan nagyra becsülték, hogy rézmetszet is készült róla. Geertgen korában egyedülálló módon ábrázolta Jézus elgyötört testét és a hozzátartozók fájdalmát.
| |||